A rabszolgaságot először eltörlő Túpac Amaru felkelése véres kivégzéssorozattal ért véget
2020. november 4. 15:27 Múlt-kor
Az Andok vidékén az 1780-as években több felkeléshullám is végigsöpört. A dél-amerikai spanyol uralom számára Túpac Amaru 240 évvel ezelőtti, 1780. november 4-én indított akciója jelentette a legnagyobb kihívást. A gyarmatosítók elleni lázadás vezetője elsőként törölte el a rabszolgaságot az amerikai kontinensen, amire a gyarmatosítók – az intézkedés foganatosítása helyett – kivégzéssorozattal válaszoltak.
Korábban
Egy kuraka, aki nem értett egyet a gyarmatosító politikával
A felkelés vezetője 1738-ban Jósé Gabriel Condorcanqui Noguera néven született. Tehetős család gyermekeként Cuscóban, az ősi inka központban, az előkelő indián fiúk nevelésére fenntartott jezsuita kollégiumban szerzett műveltséget.
1766-tól Yanaoca, Pampamarca és Tungasuca kurakája, azaz indián vezetője lett. E tisztség birtokosaként feladatai közé tartozott az adó begyűjtése és a rendfenntartás, továbbá ő közvetített a spanyol elöljárók és az indián bennszülött lakosság között. Ebben segítségére volt nyelvtudása, Jósé Gabriel ugyanis jól tudott spanyolul és az egykori Inka Birodalom nyelvét, a kecsuát is beszélte.
1766-os kinevezésétől kezdve sokat utazott, nemcsak a térség lakóit és problémáikat ismerte meg, hanem a kor modern irányzatait, a felvilágosodás eszméit is. Nagy megértést mutatott a bennszülöttek ügyes-bajos dolgai iránt és jól kiismerte magát közöttük, tisztában volt azzal is, mi állt a spanyol hatóságukkal szembeni ellenszenvük mögött.
Politikai karrierjében és a felkelés kirobbantásában aktív társra lelt Micaela Bastidas személyében, akit 1760-ban vett feleségül. A szintén kuraka családból származó nő nem csupán támasza volt férjének, hanem cselekvő partner is volt mellette: kereskedőként, öszvérhajcsárként és a családi vagyon felügyelőjeként vette ki a részét a fegyveres harcok megszervezéséből.
A helyi lakosok az 1770-es évek elejétől egyre rosszabb körülmények közé kerültek. A gyarmati hatóságok teljes kizsákmányolását csak tetézte az 1778-1779-es rendkívül hideg időjárás, amelynek hatására a termés nagy veszteségeket szenvedett el.
A gyarmatosítók azonban teljesen érzéketlenek voltak az indiánok problémái iránt, magas adókat vetettek ki, a nagybirtokrendszer terjeszkedésével korlátozták a földhasználatukat és ezzel a megélhetés szélére sodorták őket. José Gabriel beadványokat írt az indiánok ügyében, de semmi választ nem kapott.
[galeria_kep_29702]
A papságban és a helyi kreol – dél-amerikai születésű spanyol – értelmiségben is nőtt az elégedetlenség. Kezdett formálódni egy spanyolellenes mozgalom, amelynek eszmeisége a függetlenség megszerzésének vágyát kifejező inka múlttal kapcsolódott össze. Az 1779-1780-as év már a fegyveres szervezkedés előkészítéséről szólt.
José Gabriel a 16. századi utolsó inka uralkodó, I. Túpac Amaru nevét vette fel, akivel egyébként vérségi kötelékben állt. A családi ős ellen a spanyol gyarmatosítók 1571-ben indítottak háborút, hogy Peru feletti hatalmukat teljessé tegyék. Az akkori uralkodót egy évvel később elfogták, megkeresztelték, majd nyilvánosan kivégezték.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
