Nem az ember általi vadászat, hanem a klímaváltozás okozhatta a gyapjas orrszarvú kihalását
2020. augusztus 18. 19:01 Múlt-kor
Nem az őskori vadászok, hanem a klímaváltozás a felelős a gyapjas orrszarvú kihalásáért – állítják a Stockholmi Egyetem kutatói újonnan megjelent tanulmányukban. A szakértők 14 állat maradványaiból vettek DNS-mintát, amelyekből aztán a nagy testű ősállat populációinak különféle tulajdonságaira vonatkozóan nyertek ki információkat a közvetlenül a faj kihalása előtti időszakból.
Korábban
Korábban az ember volt a gyanúsított
Az olyan nagy testű emlősök, mint a gyapjas mamut, a gyapjas orrszarvú vagy a hegyi oroszlán a legutóbbi jégkorszak végén történt kihalását sokáig az ember elterjedésének és az általa folytatott vadászat fokozódásának tudták be.
Habár kétségtelenül nem segítette elő az ember általi vadászat eme állatfajok fennmaradását, a jelek afelé mutatnak, hogy a gyapjas orrszarvú esetében a melegedő éghajlaté lehetett a nagyobb szerep. Tanulmányukban a Stockholmi Egyetem kutatói azt írják, a DNS-minták alapján az állat populációi „stabilak és egészségesek” voltak egészen néhány ezer évvel Szibériából való eltűnésükig.
Valószínűleg ez volt az az időszak, amikor az időjárás túlságosan meleggé vált az extrém hideghez alkalmazkodott faj számára, és már túl sok szempontból nehezítette meg életüket.
A kutatók csont-, szövet- és szőrmaradványokból is vettek DNS-mintákat a kutatáshoz. A tanulmány vezető szerzője, Love Dalén elmondta: a régebbi feltételezések szerint az ember 14-15 000 éve jelenhetett meg a gyapjas orrszarvú szibériai élőhelyein, és ekkorra tehető a faj kihalása is, az emberi tevékenységgel kapcsolatos következtetés így adta magát.
„Nemrégiben azonban több felfedezés is történt, amely sokkal régebbi emberi jelenlétről tanúskodik, ezek leghíresebbike körülbelül 30 000 éves” – mondta el Dalén.
„Tehát a gyapjas orrszarvú a kihalás irányába történő elindulása nem esik annyira egybe az ember első megjelenésével a térségben. Valójában még enyhe növekedést is látunk a populációban ebben az időszakban” – jegyezte meg Dalén.
Társszerzői egyike, Edana Lord elmondása szerint az állatfaj komplett sejtmagi, azaz nukleáris genomját fel tudták térképezni, ennek segítségével pedig „vissza tudtak tekinteni az időben”.
„Emellett 14 mitokondriális genomot is szekvenáltunk, hogy az effektív női egyedszámot meg tudjuk becsülni” – tette hozzá Lord.
A genomok genetikai sokféleségét vizsgálva a kutatók a kihalásuk előtti több tízezer évre vonatkozóan meg tudták becsülni a gyapjas orrszarvúk populációját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek 2024.03.17.