Háttérben maradni
Donald R. Kelley professzor, a Journal of the History of Ideas főszerkesztője
2004. február 21. 04:38 Szentpéteri Márton
Az International Society for Intellectual History (ISIH) tavaly decemberben, az isztambuli Boszporusz Egyetemen rendezte legutóbbi konferenciáját Alteritás és a határok tapasztalata címmel, alig néhány héttel a török fővárost ért terrortámadások után. A Magyar Narancs a Rutgers Egyetem professzorát, az egyik legbefolyásosabb amerikai eszmetörténészt kérdezte.
Megnyitóbeszédében Szelcsuk Eszembel, a Boszporusz Egyetem történelem tanszékének vezetője minden résztvevőnek megköszönte, hogy a terrortámadások ellenére eljött Isztambulba. Mint hangsúlyozta, ha ez másként történt volna, azt akár a terroristák győzelmének is tekinthettük volna. Ön mit gondol az értelmiség szerepéről a 21. században? Donald Kelley:
Nézze, az eszmetörténészek többsége ma döntően nem a nyilvánosság, hanem a tudományos világ intézményeiben tevékenykedik. Sokkal inkább jellemző rájuk a tudományos érdeklődés, semmint az értelmiségi régi szerepkörei, a részvétel a társadalmi változásokban, a forradalomban és az összes efféle dologban. Ez egy forradalom utáni kor, abban az értelemben, hogy a forradalom a legtöbb nyugati értelmiségi napirendjéről már hiányzik. Jó, ez talán túlzás, nyilván akadnak még olyanok, akik nem tettek le erről a célról, mégis az értelmiségi törekvések döntően a megértésre, a bölcsességre és az interpretációra irányulnak, s nem a cselekvésre. Ez a nem aktivista szerep felel meg a mai értelmiségi számára a leginkább. Kivételt képeznek persze azok, akik a kormányban akarnak dolgozni, a hatalom útjait akarják bejárni, avagy a high journalism képviselői. Az Egyesült Államokban legalábbis - nem úgy, mint Franciaországban például - nincs sok átfedés eszmetörténészek, minőségi újságírók vagy más, a nyilvánosságban tevékenykedő értelmiségiek között.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 19:05
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét 18:05
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud 16:05
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 14:20
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban 12:10
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián 11:20
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles 08:20
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap