Valóban „Gyilkos Kastélyt” épített Amerika egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosa?
2020. január 27. 17:20 Múlt-kor
Henry Howard Holmes az Egyesült Államok történetének egyik legelső sorozatgyilkosaként ismert, története már a folklór részévé vált: széles körben tudni vélik, hogy az 1893-as chicagói Világkiállítás idején Holmes szállodának álcázott „Gyilkos Kastélyába” csalogatott több tucat gyanútlan áldozatot, akiket csapóajtók mögé rejtett csapdák, többek között egy gázkamra várt, és akiknek holttesteit az alagsorban berendezett krematóriumban semmisítette meg. Holmes sokak szerint akár 200 emberrel is végezhetett pályafutása során. Mennyi igazságtartalma lehet a szinte hihetetlen beszámolóknak?
Korábban
Egy évszázadnyi ferdítés
„Összesen körülbelül kilenc ember van, akikről némi bizonyossággal kijelenthetjük, hogy megölte őket” – mondta el Adam Selzer, a 2017-ben megjelent H.H. Holmes: A Fehér Város ördögének igaz története című könyv szerzője. „Egy ponton 27 gyilkosság elkövetését ismerte be, de e személyek közül többen még éltek akkor.”
Az akár 200 áldozatról szóló eltúlzott adatok Selzer szerint egy 1940-ben kiadott ponyvaregénnyel, a Herbert Asbury által jegyzett A préri ékköve: A chicagói alvilág informális históriája című kötettel kaptak szárnyra.
„Van benne egy mellékes mondat, amely arról szól, egyesek szerint akár 200 ember is lehetett” – mondta Selzer.
„Valójában senki sem mondott ilyet, de ezt követően mindenki, aki újra elmesélte a történetet, bedobta ugyanezt a sort, az emberek pedig egy idő után elkezdték úgy kezelni, mint egy valós becslést, vagy lehetséges igazságot.”
Arra sincs továbbá bizonyíték, hogy Holmes idegeneket ejtett volna foglyul szállodájában, hogy megölje őket.
A kilenc embert, akivel vélhetően végzett, mind ismerte már korábban, és az épület, amelyet birtokolt, nem is szálloda volt. A földszinten boltok voltak, az emeleten pedig hosszú távú bérlők számára voltak kialakítva lakások.
„Amikor 1892-ben egy második emeletet is felhúzott, sokaknak arról beszélt, szálloda lesz belőle, de sosem lett befejezve vagy berendezve, és sosem nyílt meg a nagyközönség előtt” – mondta Selzer. „Az egész ötlet csupán arra szolgált, hogy beszállítókat, befektetőket és biztosítókat verjen át.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap