„Dobozos lányokkal” orvosolta XIV. Lajos az amerikai gyarmatain fellépő nőhiányt
2020. január 17. 15:05 Múlt-kor
Franciaország a 18. század elején aggódott újvilágbeli gyarmataiért: lakói „vademberek” voltak, és félő volt, hogy megfelelő, szaporodóképes lakosság híján az európai királyság nem tudja megtartani területeit az őslakosokkal, illetve a szomszédos brit területekkel való konfliktus esetén. A tengerentúli gyarmat azonban nem vonzotta a nőket.
Korábban
A „franciaság” kérdése
Miután Franciaország 1534-ben – Jacques Carties Szent Lőrinc-folyót feltérképező expedíciójától kezdve – elkezdte kiépíteni „Új-Franciaországot” Észak-Amerikában, a jobb élet, illetve a meggazdagodás reményében tömegével érkeztek telepesek mind a mai Kanada, mind a mai Egyesült Államok akkor francia fennhatóság alá kerülő területeire.
E telepesek túlnyomó többségükben férfiak voltak – nem csak a terület védelmére érkező katonák és tengerészek, de prémvadászok, favágók, kovácsok és egyéb szakemberek.
Mississippi és az Ohio folyók mentén terjeszkedő korai francia településeken kevés lehetőség volt francia feleséget találniuk, így egyre nőtt az őslakos nőkkel együtt élő és akár családot is alapító francia férfiak száma.
A 18. század elejére a területek kormányzói kifejezték aggodalmukat XIV. Lajos király felé a gyarmat jövőjét illetően – attól féltek, a lakosság e keveredéssel hamar elveszíti mind francia, mind keresztény jellegét.
Bizonytalannak látták azt is, hogy az őslakosokkal kirobbanó háború esetén e lakosság kinek az oldalára áll. Nem volt elhanyagolható szempont számukra az sem, hogy miközben Új-Franciaországba főként egyedülálló férfiak érkeztek, addig a szomszédos brit gyarmatokon a lakosság saját erejéből is növekedett.
A király és helytartói nem gondolkodtak sokáig: elhatározták, hogy feleségnek alkalmas nőket küldenek a gyarmatokra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Új műtárgyak és környékbeli kuriózumok tekinthetőek meg Füleken 13:20
- A hintapolitika végül nem felszabadulást, hanem megszállást hozott 09:50
- Az utolsó inka szabadságharcos, II. Túpac Amaru kivégzésével kihalt a dinasztia is 08:20
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap