Elhunyt a régész, aki először pillantotta meg a kínai agyaghadsereget
2018. május 22. 11:53 MTI
Nyolcvankét éves korában elhunyt Csao Kang-min kínai régész, a 2200 éves agyaghadsereg felfedezője - jelentette a kínai állami média. A kínaiak az agyagkatonákat ezeréves civilizációjuk egyik jelképének tekintik, akárcsak a lőpor vagy a papír felfedezését.
Korábban
Csao Kang-min volt az első régész, aki megállapította, hogy az 1974-ben kutat ásó földművesek által fellelt égetettagyag-darabok a Csin-dinasztia korából származnak. Ő volt az első, aki ásatásokat végzett az ország északi részében fekvő Sanhszi tartománybeli helyszínen. Csao május 16-án hunyt el, haláláról péntek este számolt be a Zsenmin Zsipao, a Kína Kommunista Párt lapja.
Hszian városában mintegy 8000 égetett agyagból készült harcos került elő. A szobrokat időszámításunk előtt 250 táján készítették. Kínai első császárának, Csin Si Huang-tinek a sírját őrizték, aki időszámításunk előtt 210-ben halt meg az után, hogy egyesítette az országot. Évente turisták százezrei látogatnak el az UNESCO világörökségi listáján szereplő helyszínre. A kínaiak az agyagkatonákat ezeréves civilizációjuk egyik jelképének tekintik, akárcsak a lőpor vagy a papír felfedezését.
Amikor 1974-ben a földművesek megtalálták a sírt Hszianban, riasztották Csao Kang-mint, aki akkoriban a korszakkal foglalkozó egyik múzeum kurátora volt. „Egy másik vezetővel együtt mentünk a helyszínre. Nagyon izgatottak voltunk, úgy tekertük a kerékpárt, hogy úgy tűnt, mintha repülnénk” - írta a régész 2014-ben az Agyaghadsereg Múzeuma honlapján megjelent cikkében.
Csao megkérte a földműveseket, gyűjtsék össze az agyagmaradványokat, és helyezzék el három teherautóban, amely a múzeumába szállította őket. Ezekből a - gyakran körömnyi nagyságú - darabokból kezdte meg összerakni a szobrokat a cikk szerint. „Ez már a kínai kulturális forradalom időszakának a vége volt, de sokan még ellenezték a régi tárgyak restaurálását. Úgy döntöttünk, hogy titokban tartjuk a dolgot” - írta a régész.
A Hszinhua kínai hírügynökség egyik jelentése mégis riasztotta a hatóságokat. Régészekből álló csapatot küldtek, hogy segítsenek Csao munkájában. A kínai államtanács később mégis elismerte, Csao Kang-minnek köszönhető a gondosan megmunkált katonák, íjászok, hajtók felfedezése.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Középkor
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be
- Pénzhiány és bosszúvágy vezetett a Bizánci Birodalom hanyatlásához
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Új alapokra helyezte politikáját IV. Béla a tatárjárás után
- Egyszerre aratott sikert és vallott kudarcot a „hosszú hadjárat”
- Igazi fenegyerek volt a középkor egyik utolsó költője, François Villon
- Gyerekek, nemesek és prostituáltak is elindultak a keresztes hadjáratra
- Megszentelt földön végzett riválisával a skót szabadságharcos
- A Moldva sodorta el a mártír Nepomuki Szent Jánost
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05