2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Peron menekíttette a háborús bűnösöket

2003. június 17. 12:23

Argentin történészek birtokában jutott iratok szerint egy Robert Freude nevű argentin ügynök által szervezett hálózat csempészte ki Európából - Milánón, Madridon és más városokon keresztül - Buenos Airesbe a náci háborús bűnösöket.

Korábban

Nürnberg - a győztesek ítélkeztek
1946. október 1-jén zárult az észak-bajorországi Nürnbergben, az egykori náci pártrendezvények második világháborús romhalmazzá vált színhelyén a háború elsőrendű német bűnöseinek pere, precedens értékű nemzetközi felelősségre vonása

Az argentin titkosszolgálat

mindenről tudott
Robert Freude ma már tisztességes öregembernek tűnik, irodája Buenos Aires egyik elit negyedében található. Valamikor ő volt Argentína egyik legerősebb emberének, Juan Peron elnök jobb keze és feleségének, a karizmatikus Évának a barátja. Itteni történészek szerint ő volt a történelem néhány leghírhedtebb háborús bűnösének megmentője is. Neki köszönhetően náci tisztek, valamint francia, belga és horvát kollaboránsok százai találtak menedéket ebben a távoli dél-amerikai országban.

Peron 1946-ban nevezte ki Freude-ot, egy gazdag argentin-német család sarját a hírszerzés főnökének. Több éves kutatómunka után azonban - történészek és tényfeltáró újságírók jóvoltából – most mikroszkóp alá kerülhetett a Freude által vezetett csempészhálózat munkája.

Az Uki Goni, izraeli író és tényfeltáró újságíró által írt és Argentínában ebben az évben kiadott „Az igazi Odessza” által feltárt dolgok vezették a nemzetközi zsidó szervezeteket ide, hogy követeljék az argentin kormánytól a nácikkal kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. A titkosszolgálat és a Külügyminisztérium először egy rövid levélben közölte, hogy az aktáik között nincsenek erre vonatkozó dokumentumok.



Adolf Eichmann
Osztrák származású náci tiszt. 1932-től az osztrák náci párt és az SS tagja. Később a Heydrich vezette Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA) IV. B. 4. ügyosztályának (zsidó ügyek) élére került. Ebbéli minőségében szervezte meg és irányította az európai zsidóság kifosztását, deportálását és kiirtását. A "végső megoldás"-nak nevezett akció során pl. Magyarországról egyedül Auschwitzba több mint 400.000 embert deportáltak. 1945-ben a szövetségesek letartóztatták, de megszökött fogságából. Argentínában telepedett le. Az izraeli titkosszolgálat a nyomára bukkant és 1960 májusában elfogta. Bőröndben csempészték ki Dél-Amerikából. A bírák bűnösnek találták Eichmannt abban, hogy szervezte zsidók deportálását náci megsemmisítő táborokba és ezzel „emberek millióinak halálát okozta”. Eichmann a bírósági tárgyalás során nem mutatott megbánást; mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy a bűncselekményben nem volt része, legfeljebb segítséget, támogatást nyújtott ezekhez, és kizárólag felsőbb parancsokat hajtott végre. 1962. május 31-én végezték ki.
a rab Eichmann
Teljesen elképzelhetetlen, hogy az argentin titkosszolgálatnak semmilyen információja ne legyen erről az időszakról – nyilatkozta Goni egy interjúban. – Pedig csak annyit kell tenniük, hogy felhívják Robert Freude-ot. A neve benne van a telefonkönyvben.

A The Times két hónapon keresztül próbálkozott telefonon elérni Freude-ot az irodájában, de minden alkalommal ugyanaz volt az eredmény: ha interjú miatt keresik, akkor nem elérhető.

A Goni és más nyomozók által feltárt iratok szerint Freude egy olyan titkos hálózat tagja volt, amit háborús bűnökkel gyanúsított horvátok, belgák, franciák és németek segítésére hoztak létre. A menekültek argentin kémek és az olasz egyház szimpatizánsaitól kapott új személyazonossággal jutottak vízumhoz a helyi bevándorló tiszteken keresztül, hogy itt „technikusként” dolgozzanak.

Nagyon valószínű, hogy a hírhedt auschwitzi doktor, Josef Mengele is a hálózat segítségével szökött Argentínába úgy, hogy Buenos Airesbe való megérkezésekor még mindig nála voltak a náci haláltáborokban, ikreken elvégzett kegyetlen kísérleteinek dokumentációi.

Argentínában az ország nácik szökésében játszott szerepének megvitatása évtizedekig tabu téma volt, amihez hozzájárult, hogy argentin kormányhivatalnokok generációi rendre megakadályozták a kulcsfontosságú archívumokhoz való hozzáférést. A feltárt iratok ugyanis szertefoszlatják Juan Peron imázsát. Azé az emberét, akinek az árnyéka még 30 évvel halála után is uralkodik az argentin politikán.

A múltbeli bűnöknek ez a fajta takargatása a peronizmus politikai kultúrájának a része – nyilatkozta Carlos Escude író, aki a ’90-es években az argentin Külügyminisztérium tanácsadója volt. - Peron nácikkal való kapcsolata szégyen. Azt hiszik, hogy a kötelességüket teljesítik a múlt feltárásának akadályozásával.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár