Holtak dzsungele – a balinéz falu, ahol az erdő közepén hagyják az elhunytakat
2017. március 30. 10:58
Ha a Trunjan nevű balinéz falu lakói közül valaki elhalálozik, társai az elhunytat egy teljesen egyedülálló temetkezési szokás szerint helyezik örök nyugalomra. Elhamvasztás vagy temetés helyett a közeli dzsungelbe viszik, ahol lefektetik a földre, ruhákkal és egyfajta bambuszketreccel fedik be, majd megvárják, amíg a test elbomlik.
Korábban
Az Indonéziához tartozó Bali szigetének egy félreeső, izolált részén, a Batur-tó keleti partján, egy vulkán lábánál fekszik a Trunjan nevű falucska, amely legkönnyebben csónakkal érhető el. Lakosai a sziget őslakói, a „bali agák” közül kerülnek ki, akik egyes elméletek szerint még a Jáva szigetéről érkező, 1340-es évekbeli bevándorlás előtt is ott éltek. Ezen hegyi emberek főként abban különböznek Bali síkvidéki lakóitól, hogy még a hindu-buddhista vallás érkezése előtt elterjedt ősi rituálékat gyakorolják. Egy rézlemezen talált felirat szerint a falu temploma a 10. században épülhetett, ám a helyiek szentül meg vannak győződve arról, hogy a falu ennél évszázadokkal régebbi.
Trunjan lakosai egy sehol máshol nem látható szokás keretében búcsúznak el halottaiktól. Elhamvasztás vagy temetés helyett a közeli dzsungelbe viszik, ahol lefektetik a földre, ruhákkal és egyfajta bambuszketreccel fedik be, majd megvárják, amíg a test elbomlik. Habár a falu közvetlen szomszédságában zajlik e folyamat, az élőket nem zavarják bomló elhunytjaikból származó szagok, ugyanis a helyi taru menjan nevű (jelentése: jó illatú fa), léggyökeres fák teljesen semlegesítik a rothadó emberi szövetek nem kívánt szagát. A helyi mítosz szerint a növény nevéből származik a falu neve is.
Mikor az elhunyt teste teljesen lebomlott, a koponyáját általában a kb. 450-500 méterrel északra található lépcsős kőoltárra helyezik, amelyet csupán csónakkal lehet megközelíteni. Ám ez a különös temetkezési lehetőség csak azokat illeti meg, akik házasságot kötöttek életükben, a hajadonok, illetve agglegények, esetleg fiatalon elhunyt falubeliek maradványait a temetőben földelik el. A kőoltárt csupán férfiak közelíthetik meg, a hitvilág szerint ha élő nő lépne be oda, a falut földrengés vagy vulkánkitörés pusztítaná el.
E temetkezési szertartás a neolit korból származó Agama Baju vallási közösség idejére nyúlik vissza, amely a hindu időszak előtti Bali hat legfontosabb vallási-spirituális szektájának egyike volt. Az Agama Baju hívői a csillagokat és a szelet imádták.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap