A szovjet lágerekből hazatértekre itthon nem egyszer rosszabb sors várt, mint a Gulágon

Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke a bemutatón arról beszélt: sokan nem képesek megbékélni azzal, hogy békés, harmonikus rendszerváltás volt, amely "kicsit olyan kripli benyomást kelt"; de nem lehetett másképp. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy Magyarországon 1945 után nemcsak a kollaboránsokat, hazaárulókat büntették meg, de szinte mindenkit súlyos sérelem ért: elvesztette munkáját, otthonát, szabadságát. Talán mind közül azok szenvedték a legtöbbet, akik a Gulágra kerültek - tette hozzá a volt miniszterelnök.

A Gulágot megjárt Menczer Gusztáv a kárpótlás egyik fontos alakjaként ebben a munkában mértéktartóan a lehetségest, megvalósíthatót tűzte napirendre. A Gulágról szóló könyve pedig egy ember személyiségét is kifejezi, aki úrrá tudott lenni indulatain és tárgyilagos leírást adott a hét évtizeddel ezelőtt történtekről - tette hozzá Boross Péter.

Szakály Sándor történész, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója emlékeztetett arra, hogy akik hazatértek, azokra nem egyszer rosszabb sors várt, mint a Gulágon. Az 1950-es évek elején nem egy Gulágról visszatérőt a saját hazájában ítéltek halálra és végeztek ki. Az 1950-es évek közepén hazaengedett foglyokat pedig még sokáig figyelték a magyar hatóságok, esetenként még azután is, hogy a szovjet hatóságok már rehabilitálták. Így ezek az emberek többnyire nem futhatták be azt az életpályát, amire rendeltettek, sőt, sokszor egész családjuk, gyermekeik hátrányokat szenvedtek el. Mégis voltak, akik behozták ezeket a hátrányokat úgy, hogy közben nem tagadták társaikat, magyarságukat és hazájukat - mondta a szakember. Vajon földolgozta-e már a magyar társadalom a történteket!? Ez a kötet segíthet ebben - tette hozzá Szakály Sándor.

M. Kiss Sándor történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettese szerint amolyan történészbetegség állandóan a trendeket, tendenciákat keresni és közben megfeledkezni a mögöttük lévő, azokat megvalósító, elszenvedő emberekről. Az 1945 utáni Magyarországon egy cél volt: az országot ezer éven át meghatározó eszmék - nemzet, szabadság, tulajdon, hit - tagadása, megsemmisítése. Hogy ez a tendencia kit, hol, mikor ért el, az már szinte a véletlenen múlt. Ezért lehet Menczer Gusztáv sorsa tipikus magyar sors - tette hozzá M. Kiss Sándor.

Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese azt emelte ki: sokakat nemcsak elhurcoltak, de el is ítéltek, ami a szovjet rabság legmélyebb bugyraiba vezetett. Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) elnöke, a kötet szerzőjének lánya elmondta: édesapja 2006-ban írta könyvét, amely 2007-ben jelent meg először. "Csak a valóság van benne", tárgyilagosan, indulatoktól mentesen mutatja be a szovjet "lágerek poklát". A kötet azért jelenik meg újra, mert tíz év után még mindig óriási igény van rá, hiánypótló kiadvány, a tankönyvekben még mindig nincs benne az, amit ez a kötet bemutat.

Sokan megpróbálták "az amnézia zsákjába gyömöszölni" a történteket, sok százezer magyar szenvedéseit. Holott az áldozatoknak azonos tisztelet jár, függetlenül attól, hogy vörös vagy barna zubbonyban, ideológiai vagy faji alapon bántak el velük - szögezte le a volt fideszes országgyűlési képviselő. A kötet most megjelent második kiadását eljuttatják az általános és középiskolákba, felsőoktatási intézményekbe, könyvtárakba, levéltárakba, összesen több ezer intézménybe. 2017. november 25-én a Szovjetunióba hurcoltak emléknapján pedig felavatják az áldozatoknak emelt Szabadság téri emlékművet - tette hozzá a Szorakész elnöke, a könyvbemutató szervezője.

A Gulág rabtelepei című mintegy 300 oldalas kiadvány a szerző visszaemlékezései mellett mintegy félszáz oldalnyi dokumentumot is tartalmaz, köztük azoknak a szovjet rabtelepeken kivégzetteknek, elhunytaknak a névsorát, akiknek a rehabilitációjáról szóló dokumentumokat még nem sikerült eljuttatni a hozzátartozóknak. Menczer Gusztáv 1921-ben született Budapesten, az orvosi egyetemen tanult, fiatalon sikeres atléta volt. A második világháború végén a nyilasok elfogták és 1945 elején hadiszökevényként halálra ítélték, de sikerült kiszabadulnia, 1945 őszén azonban már a megszálló szovjet hatóságok fogták el és kémkedés vádjával tíz év kényszermunkára ítélték. Menczer Gusztáv kilenc év raboskodás után, Sztálin halálát követően, 1953. december 3-án térhetett vissza Budapestre, 1990-től 2006-ig a Kárpótlás Társadalmi Kollégium elnöke volt, és 1989-ben megalapította a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetét, melynek 2011-ben bekövetkezett haláláig elnöke volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai