Miért kedden választanak az amerikaiak?

Az amerikai kongresszus (a törvényhozás) még 1845-ben határozott úgy, hogy az akkor még 28 szövetségi állam elektorait (akik végső soron eldöntik, ki nyeri az elnökválasztást) ugyanazon a napon kell megválasztani.

Az akkor agrárországnak számító Egyesült Államokban úgy kellett a választás napját meghatározni, hogy a termés már a csűrökben, magtárakban legyen. Ugyanakkor az időpont nem eshetett bele a télbe sem, nehogy az esetleges rossz időjárás megakadályozza a zömmel vidéki térségekben lakó választópolgárok eljutását a legközelebbi szavazóhelyiségig.

A törvényhozás elvetette a vasárnapot, mivel az a vallásos emberek számára az Úr napjának számított. A hétfőt elkönyvelték az érkezés napjának, hiszen akkoriban többnyire csak a megyeszékhelyen lehetett voksolni. A csütörtök is kiesett mint lehetséges szavazási nap, mégpedig azért, mert az akkor nem szívelt angolok mindig csütörtökön választották meg parlamenti képviselőiket.

A péntek kedvezőtlen napnak számított, mivel a termelőknek aznap kellett felkészülniük a szombatokon esedékes hetivásárokra. Így végül csak a kedd meg a szerda maradt mint lehetőség. A választás végül a novemberi első hétfőt követő keddre esett. A törvényhozók ezzel kizárták, hogy november elsején tartsák az elnökválasztást. A legtöbb településen ugyanis mindig a hónap első napján ülésezett a helyi bíróság. A kereskedőknek ezen a napon kellett lezárniuk az előző hónapra vonatkozó üzleti könyvelésüket, ráadásul pedig november 1. egyházi ünnep is: Mindenszentek napja.

Az így kialakult hagyomány alapján az Egyesült Államok polgárai 1872 óta mindig ezen a novemberi kedden választják meg a képviselőház (a parlament alsóháza) tagjait, valamint - egy 1915-ben született kongresszusi határozat értelmében - a szenátus (a parlament felsőháza) tagjainak egyharmadát is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe