Elhunyt Elie Wiesel
2016. július 4. 10:00 MTI
Nyolcvanhét éves korában elhunyt Elie Wiesel Nobel-békedíjas amerikai zsidó író, politikai aktivista, az egyik legismertebb holokauszttúlélő. A háború után először 2009-ben látogatott hivatalosan Magyarországra az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség meghívására.
Korábban
Máramarosszigeten született 1928. szeptember 30-án, ortodox zsidó családban. Édesapja Magyarországról származott, ezért anyanyelve, a jiddis mellett magyarul is kitűnően beszélt. Tizenkét éves korában apja héber tanárt fogadott mellé, akinek nyelvtankönyvét kívülről megtanulta, sajátja nem lévén. Középiskoláit szülővárosában magántanulóként kezdte.
A II. világháború idején, amikor Észak-Erdély újra Magyarország része lett, a debreceni, majd a nagyváradi magyar nyelvű zsidó felekezeti gimnáziumba járt. Emellett vallási tanulmányokat is folytatott a máramarosszigeti haszid zsidó közösség zsinagógájában. Tizenöt évesen családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan a monowitzi, majd a buchenwaldi táborba került. Szülei és hatéves húga nem élték túl a borzalmakat, két nővérével a háború után Franciaországban találkozott újra, egy holokauszttúlélőknek fenntartott árvaházban élt Párizsban.
1948-tól a Sorbonne-on filozófiát tanult, majd újságíróként egy tel-avivi lap párizsi tudósítója lett. A francia fővárosban eltöltött évek alatt kezdett el könyveket írni először héber, majd jiddis, később angol és francia nyelven is. Esszéi, novellái és drámái elsősorban az európai zsidóság kiirtásáról szóltak. Ő használta először - mai értelemben - a holokauszt kifejezést. 1955-ben New Yorkba költözött, majd 1963-ban amerikai állampolgárságot kapott. Az Egyesült Államokban irodalmi, publicisztikai tevékenységet folytatott, és tanított a bostoni, valamint más neves amerikai egyetemeken is.
1956-ban jiddis nyelven írta meg Az éjszaka című legismertebb művét, amelyben auschwitzi és buchenwaldi emlékeit vetette papírra. A könyv első fordítása 1958-ban franciául jelent meg. A később harminc nyelvre lefordított műben fogalmazta meg művészi és erkölcsi hitvallását: "Elfelejteni a holtakat hasonló volna ahhoz, mintha másodszor is megölnék őket." 1969-ben feleségül vette az osztrák születésű Marion Erster Rose-t, aki később számos könyvét lefordította.
Wiesel 1986-ban Nobel-békedíjat kapott, mint "az egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető azokban az időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára." Nem sokkal ezután feleségével megalapították az Elie Wiesel Alapítványt az Emberiségért, amelynek haláláig elnöke volt. 1995-ben, amikor újra felkereste szülőföldjét, Elek Judit forgatókönyvíró-rendező dokumentumfilmet forgatott róla. A Mondani a mondhatatlant - Elie Wiesel üzenete nemcsak itthon, külföldön is sikert aratott. 2002-ben szülőházában emlékmúzeumot avattak a II. világháború idején Erdélyből elhurcolt 150 ezer zsidó áldozat tiszteletére.
A háború után először 2009-ben látogatott hivatalosan Magyarországra az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség meghívására. Díszvendége volt a Parlament Felsőházi termében rendezett Magyar-zsidó együttélés című konferenciának, és találkozott Sólyom László köztársasági elnökkel is. Ugyanebben az évben Angela Merkel német kancellár és Barack Obama amerikai elnök mellett Elie Wiesel volt a harmadik felszólaló, amikor a politikusok Buchenwaldba látogattak, hogy tisztelegjenek az oda hurcoltak és megöltek emléke előtt.
Több nemzetközi díjat és kitüntetést kapott, többek között 1989-ben a George Washington-díjat, 2001-ben a francia Becsületrend Nagykeresztjét. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki. Ez utóbbi kitüntetéséről 2012-ben lemondott. Közel hatvan könyvet írt, amelyekből több magyarul is megjelent: Az éjszaka mellett A hajnal (1961), Az eskü (1973), Egy meggyilkolt zsidó költő testamentuma (1980) és a Minden folyó a tengerbe siet (1995) címűek olvashatók magyarul is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István
- Már a franciák is próbálkoztak harci gázzal az yperni támadás előtt
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap