A magyar mennyei tizenegy

Ha pusztán az 1950-es években ennyi kivételes futballcsillagunk volt, akkor szinte lehetetlennek tűnik a több mint 115 éves magyar labdarúgás történetének valaha volt legjobb játékosait egy csapattá gyúrni. Mi most mégis erre teszünk kísérletet, noha már önmagában rendkívül nehéz különböző korok, különböző játékstílusok legendás alakjait összehasonlítani. A magyar labdarúgás pedig bővelkedik kiemelkedő sikerekben és korszakos egyéniségekben.

Ahhoz, hogy megkönnyítsük feladatunkat, két félidőben vizsgáljuk meg focitörténelmünket: összeállítottunk egy második világháború előtti, illetve egy 1945 utáni álomcsapatot. Így először „csak” azt kellett eldöntenünk, hogy az 1938-as, illetve az 1954-es vb-ezüstérmes együttesekbe kiket cseréltünk volna be-, illetve le. Majd a két félidő, a két korszak álomcsapatait vetettük egybe, és íme a magyar labdarúgás történetének valaha volt legjobb tizenegye.

A magyar bajnokságban, és a válogatottban elért sikerek mellett azt is figyelembe vettük, mennyire volt kiemelkedő az adott futballsztár karaktere, azaz saját korában mennyire hatott csapatára, a szurkolókra, a sajtóra, netán a világ futballjára. Mindez persze csak játék, ám annak, reményeink szerint izgalmas.

Az 1945 előtti álomcsapat

A magyar futball első álomcsapata nem egy magazin által összeállított képzeletbeli válogatott, hanem nagyon is valódi focicsapat volt: az 1910-es évek végének MTK-ja. Akkoriban a kék-fehérek sorozatban nyertek tíz aranyérmet, az 1917–1918-as bajnokságot például egy döntetlen mellett 21 győzelemmel és 147:10-es gólaránnyal zárták.

Abban a gárdában együtt ontotta a gólokat Schlosser Imre, Schaffer Alfréd, Braun József és a sokak szerint a még Puskásnál is jobb Orth György. Valamennyien európai szintű játékosok voltak, a mai popsztárokhoz, az akkori primadonnákhoz hasonló népszerűséggel.

A karikalábú „Slóziról” filmet forgattak, versenylovat és cipőpasztát neveztek el, az emberek vállukon vitték haza egy-egy győzelem után. Egy sátoraljaújhelyi fakereskedő Schlossernek adta ki magát, hogy megszerezze egy vagyonos lány hozományát. Amikor pedig Slózi a Fradiból a kék-fehérekhez igazolt, még a világháborús híreknél is többet foglalkozott vele a korabeli sajtó.

A Futballkirálynak titulált Schaffer Európa legkeresettebb focistája volt, ünnepelte Bécs, Prága, Bázel, München és Nürnberg is – ő volt az első igazi profi világvándor, minden évben ott játszott, ahol a legjobban megfizették. Bázelben a város polgármestere fel is rótta, hogy Schaffer még nála is többet keres, mire a csatár nemes egyszerűséggel válaszolta: jól is van ez így, hisz ő jobban focizik, mint a polgármester úr...

Németh Attila teljes cikkét keresse a Múlt-kor nyári számában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye