Régi magyarországi pénzeket is tartalmaz unicovi aranykincs
2016. április 14. 15:30 MTI
Számos régi magyarországi és erdélyi aranypénzt is tartalmaz az az egyedi éremgyűjtemény, amelyet a közép-morvaországi Olomouc (Olmütz) Helytörténeti Múzeumában állítottak ki. Az unicovi aranykincs a mai Csehország területén eddig feltárt egyik legértékesebb aranytárgylelet.
Korábban
Az összesen 352 érméből álló gyűjteményt, amely szakmai körökben "unicovi aranykincsként" ismeretes, 1911-ben találták meg az Olomouchoz közeli Unicov településen az egykori Akasztófadombon. A felbecsülhetetlen értékű lelet fele a megtalálóé, fele pedig a telek akkori tulajdonosáé lett. Minden darabját azonban még az osztozás előtt szakértők átvizsgálták és eredményeiket lejegyezték. Míg a telektulajdonost megillető aranypénzek sorsa ismeretlen, addig Petr Petrík téglagyári munkás a maga részét eljuttatta az olomouci honismereti múzeumba. Ez a 176 érme látható a szerdán megnyílt, Az Akasztófadomb titkos története címet viselő kiállításon, amely rendkívüli biztonsági intézkedések közepette június 5-ig látogatható.
Az unicovi aranykincs a mai Csehország területén eddig feltárt egyik legértékesebb aranytárgylelet. A színaranyból vert pénzérmék legrégibb darabjai Luxemburgi Zsigmond (1387-1437), a legújabbak pedig Habsburg Mátyás (1608-1619) uralkodásának korából származnak. A kiállított érmék mintegy 25 százaléka Magyarországon és Erdélyben vert aranypénz. Az Oszmán Birodalomban és a Baltikumban vert érmék mellett számos cseh, sziléziai, osztrák vagy Rajna menti német tartományokban vert érme is látható a kiállításon.
"Az unicovi aranykincs rendkívül értékes és ritka, mert jó képet ad a 17. század elejei európai pénzforgalomról. Mind a 352 színarany pénzérme ki lett értékelve, ami szintén egyedi, mert az esetek többségénél a leletek egy része mindig eltűnt" - mondta Filip Hradil, a kiállítás kurátora újságíróknak. Szakértők szerint a lelet tulajdonosa nagyon gazdag ember lehetett, mert a 17. század elején ennyi pénzért egy nagy polgárházat lehetett venni a városban.
Az unicovi Akasztófadombon (Sibeník) a 18. század második feléig állt az akasztófa. Történészek egyelőre nem találtak magyarázatot arra, hogy miért éppen egy ilyen szokatlan helyen rejtették el a kincset. Feltételezik, hogy valamiféle kapcsolat lehet az akasztófa és a kincs között, de eddig semmiféle erre utaló dokumentum nem került elő.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap