Az egyenlőbb társadalmakban kevésbé volt elterjedt az emberáldozat
2016. április 8. 17:59
A rituális emberáldozatok nagy szerepet játszottak a társadalmi rétegekkel sűrűn tagolt kultúráknál, állítja egy új tanulmány. A 93 hagyományos társadalmat vizsgáló kutatók szerint minél egyenlőbb a társadalom, annál kisebb a valószínűsége, hogy a tagjai rituálisan megégetik, megkövezik, megkínozzák vagy esetleg egy kenuval halálra verik társaikat, adta hírül a The Guardian.
Korábban
Az egyenlőbb társadalmakban viszonylag csekély esély adódott arra, hogy valakit kiválasszanak egy „magasabb rendű, magasztos cél” miatti halálra, vagyis emberáldozatra. Minél inkább rétegzett és merevebb a civilizáció (vagyis az egyes társadalmi rétegek közötti átjárást szinte lehetetlenné teszik), annál gyakrabban fordult elő, hogy egy alacsonyabb sorból kikerülő egyén ilyen sorsra kerüljön, állítják ausztrál és újzélandi kutatók.
A szakemberek 93 hagyományos társadalmat vizsgáltak meg Tajvantól Madagaszkárig, Új-Zélandtól a Húsvét-szigeteken át Hawaiig, hogy a következő hipotézist alátámasszák, vagy megcáfolják: „az emberáldozat stabilizálja a társadalmi rétegződést, és gyakorlatilag ellehetetleníti a szigorúan behatárolt osztályok közötti mozgás lehetőségét”.
„Míg a vallások fejlődési elméletei főként az erkölcsi meggyőződésre, valamint az adományozási hajlandóságra fókuszálnak, eredményeink egy jóval sötétebb kapcsolatot vázolnak fel a vallások és a modern hierarchikus társadalmak között” – írta Joseph Watts, az Aucklandi Egyetem munkatársa a Nature folyóiratban megjelent tanulmányban. A germán, arab, török, inuit, különböző afrikai, kínai, japán, valamint észak- és dél-amerikai kultúrákban is ismert az emberáldozat, azonban a kutató kiemelte: a régészetből kinyerhető adatok alapján nem mindig lehet különbséget tenni rituális áldozat, valamint egyéb erőszakos halálesetek között.
A kutatás során közös gyökerük, valamint a róluk készült számos elemzés miatt az úgynevezett ausztronéziai kultúrákra összpontosítottak, amely az elméletek többsége szerint Tajvan szigetéről terjedt szét nem csupán a közeli kis szigetekre, de a kontinensekre is. Rokonságuk ellenére a vallási hiedelmeik és szokásaik igen szerteágazóak, az emberáldozat azonban csupán 43 százalékuknál volt megfigyelhető. A „kivitelezésben” is sokrétű módszereket lehetett találni: égetés, fojtás, kínzás, kenuval való halálig tartó ütlegelés, feldarabolás, a ház tetejéről való legurítás utáni lefejezés.
Igen sok átfedést lehetett találni a vallási, valamint politikai „hatóságok” között. Például Polinéziában a törzsfőket az istenek leszármazottainak vélték. Az emberáldozatokat az elit tagjai (törzsfők, papok) bonyolították le, a szenvedő alanyok pedig értelemszerűen az alacsonyabb társadalmi rétegek (foglyok, rabszolgák) közül kerültek ki, magyarázta Watts.
A vizsgált kultúrák közül 20 egalitárius (egyenlőségen alapuló) társadalmat különböztettek meg, közülük csupán ötben volt nyoma emberáldozatnak, míg a 27 darab, különösen rétegzett társadalmak közül 18-ban jelent meg ez az embertelen szokás. „A halálbüntetés ugyanakkor nem mindig nevezhető vallásilag nevezhető emberáldozatnak, azonban az elemzésünkben erre külön ügyeltünk” – tette hozzá a kutató.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén 17:05
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház 16:05
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum 14:20
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek 11:20
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László 09:50
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt tegnap