A festő, aki még életében múzeumot kapott
2016. január 30. 12:45 MTI
Negyven éve, 1976. január 30-án halt meg Czóbel Béla, Kossuth-díjas magyar festő. Témaválasztása nagyon gazdag, de egyben hagyományos volt: önarcképeket, portrékat, aktokat, tájképeket, városrészeket, enteriőröket, csendéleteket festett, szemlélete huszadik századi, stílusa modern.
Korábban
1883. szeptember 4-én született. Képzőművészeti tanulmányait érettségi után, 1902 nyarán kezdte meg a nagybányai szabadiskolában Iványi Grünwald Béla tanítványaként. Még ebben az évben beiratkozott a müncheni akadémiára, egy év múlva pedig a párizsi Julian Akadémia növendéke lett. A francia fővárosban először 1907-ben állított ki a "Vadakkal" (Matisse, Derain, Dufy) együtt, első alkotásai a szecesszió és a plein air hatását mutatják. Barátai közé tartozott Georges Braque és Amadeo Modigliani is.
Magyarországra hazatérve dolgozott Kernstok Károly nyergesújfalui telepén, tagja lett a MIÉNK-nek (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre), majd 1909-ben a Nyolcak csoportjának. Ekkorra kialakult sajátos, egyéni stílusa, képei a világos és a sötét színfoltok tagolt rendjéből születtek, s a lényeget emelték ki. Az első világháború kitörése után el kellett hagynia Párizst, a Montparnasse-on bérelt műtermét lefoglalták, képeit elárverezték. Ezután a hollandiai Bergenben élt, amszterdami kiállításokon vett részt, itt készült a Fiú labdával és a Bergeni lelkész című festménye. Bergen után Berlinbe, majd 1925-ben ismét Párizsba költözött, ahol tizenöt évig élt. Itt készült jelentősebb művei: Álarc és mandolin, Gyümölcscsendélet, Ülő akt, Párizsi utca.
1940-ben feleségül vette Modok Máriát, aki szintén a Párizsi Iskola követője volt, s a második világháború után együtt tértek haza Budapestre, 1945 után a teleket Párizsban, a nyarakat Szentendrén töltötték. Czóbel részt vett a szentendrei művészek rendezvényein, de nem tartozott egyik csoportosuláshoz sem. Rendszeresen kiállított a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) és az ÚME (Új Művészek Egyesülete) tagjaival együtt. Időskori képein eluralkodott emberszeretete, művei egyre derűsebbek, fiatalosabbak lettek. Jelentősebb kései vásznai: Szentendrei Vénusz, Fő tér, Csendélet chiantis üveggel, Rózsaszín ruhás lány. Hajlott korában is kerékpáron, cájgnadrágban rótta Szentendre utcáit.
Témaválasztása nagyon gazdag, de egyben hagyományos volt: önarcképeket, portrékat, aktokat, tájképeket, városrészeket, enteriőröket, csendéleteket festett, szemlélete huszadik századi, stílusa modern. Korai alkotói periódusától kezdve foglalkozott nagyméretű akvarellekkel, amelyeknél kihasználta a gyorsan száradó anyag lehetőségeit: szélesen és lendületesen fedve be a felületet születtek meg a karaktert erőteljesen megragadó, expresszív hatású portréi. Czóbel Béla volt az első magyar festőművész, aki még életében - kilencvenkét évesen - önálló múzeumot kapott a szentendrei Várdombon. Az 1975-ben megnyílt múzeumot a művész születésének centenáriumán egy új épületszárnnyal bővítették. A festő művészi munkáját 1948-ban Kossuth-díjjal ismerték el, 1958-ban érdemes, 1968-ban kiváló művész lett. Czóbel Béla 1976. január 30-án halt meg Budapesten.
Teljes életművét az 1971-es, Műcsarnokban rendezett kiállítás után több mint három évtizeddel, 2014-ben mutatták be újra a szentendrei Művészet Malomban Czóbel, egy francia magyar címmel. A kiállított képek között voltak olyanok, amelyeket több mint száz éve nem láthatott a közönség, és olyanok is, amelyek a legfrissebb kutatások során kerültek elő. Képei 2013-ban a párizsi Musée d'Orsay Allegro Barbaro című magyar kiállításának is fontos részét alkották, 2015-ben a Balassi Intézet galériájában és a Szolnoki Galériában is rendeztek kiállítást műveiből. A felújított szentendrei Czóbel Múzeumban néhány napja nyílt új állandó kiállítás, az Újragondolt Czóbel című tárlaton a raktár mélyéről előkerült alkotások is láthatók, és néhány most feltárt kép eddig egy másik munka hátoldalán átfestve, eltakarva, elrejtve szunnyadt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor történelmi magazin
- Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
- Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
- Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
- A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
- Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját tegnap
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 2024.11.22.
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 2024.11.22.
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 2024.11.22.