Vállalkozó kedvű feleséghez köthető a történelem első autós kirándulása

A modern gépkocsi-technológia úttörője 1844-ben Karlsruhéban született (keresztnevét később Carl formában is használta). 1878-ban egy újfajta kétütemű gázmotort szerkesztett, majd 1883-ban saját műhelyt rendezett be Mannheimben, ahol rögzített gázmotorokat gyártott és fejlesztett. Itt szerkesztette 1884-ben első önjáró, háromkerekű kocsiját, melyet egy elektromos gyújtású, 0,9 lóerős, egyhengeres, négyütemű Otto-féle motor hajtott. Autójának már hűtője és differenciálműve is volt, Benz szíjhajtóműves áttételt és tömörgumi kerekeket alkalmazott.

Egy év múlva készült el a Benz Patent-Motorwagen - a név jelentése: szabadalmaztatott gépjármű -, amelyet a világ első autójának tekintenek. Az addig ismert szárazföldi járművek - hintók, szekerek, gőzmozdonyok és kerékpárok - után Benzé volt az első, amelyet belső égésű motorral, automobilhoz illő karosszériával terveztek. 1886. január 29-én kapta meg motorkocsijára a 37 435. számú német szabadalmat - e napot lehet az automobil születésnapjának tekinteni. (A szintén német Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach ugyancsak 1886-ban építette első kocsiját, de ők egy kismértékben átalakított lovas kocsiba szerelték a motort. Az 1889. évi párizsi világkiállításon Benz és Daimlerék kocsija egymás mellett állt, az előbbi három, az utóbbi négy kerékkel.)

Az automobilok ősének tekinthető háromkerekű, 265 kg tömegű Benz Patent-Motorwagent egy négyütemű, 954 cm3 térfogatú, egyhengeres, belsőégésű motor hajtotta meg, mely óránként 16 kilométeres sebesség elérésére volt képes. A motor a korban rendkívül könnyűnek számított, egy mázsánál alig volt nehezebb. Megépítése mai pénzre átszámítva több mint hétmillió forintba került, a költségeket a feltaláló felesége állta. Benz a kocsit ekkor csak Mannheim falain belül vezethette, első nyilvános útját 1886. július 3-án tette meg a városka utcáin. Hatalmas feltűnést keltett, amikor felesége 1888 augusztusában két fiukkal - a feltaláló és a hatóságok tudta nélkül - egy Patent-Motorwagen járművel Mannheimből Pforzheimbe hajtott, ahol az asszony szülei éltek. Bertha Benz így szerette volna megmutatni férjének, hogy találmányának van jövője. A feltaláló felesége világ első hosszú távú, mintegy 106 kilométeres autóútja alatt mindent megtett azért, hogy felhívja a figyelmet az önjáró háromkerekűre. A karburátort hajcsatjával pucolta ki, benzint egy patikában vett félúton, az engedetlen féket egy cipésszel javíttatta meg, egyúttal feltalálva a fékbetétet.

A világ első automobiljából, illetve továbbfejlesztett változatából 25 példányt értékesítettek 1886 és 1894 között. Az "autók Ádámját" 1906-ban Benz jó hazafiként egy müncheni múzeumnak ajándékozta, hiába akarta megvenni sok pénzért az amerikai Henry Ford. A tábla felirata szerint a kiállítási tárgy "a ló nélküli közúti jármű újfajta modellje, amely szervesen egyesíti a futóművet és a meghajtóművet." A Benz gyár rendelési könyveiben az szerepel, hogy a 375-ös alvázszámú, Velo típusú négykerekű 1896. július 20-án indult el Budapestre. Amikor 1900 őszén megalakították a Magyar Automobil Clubot, már vagy ötven személygépkocsi koptatta a hazai utakat.

Benz cége 1899-re tekintélyes részvénytársasággá fejlődött, 572 kocsira talált vevőt, a választék a kétszemélyestől a tizenkét személyesig terjedt, sőt versenyautókat is építettek. 1906-ban két fiával új céget alapított, ez lett a C. Benz Söhne. Még megérte, hogy a Benz és Társa Gázmotorgyár 1926-ban egyesült a Daimler motorgyárral, s így létrejött a Daimler-Benz AG, amely manapság leginkább a Mercedes-Benz autókról híres. A feltaláló 1929-ben, életének nyolcvannegyedik évében halt meg, köztisztelettől és közmegbecsüléstől övezve. Találmánya, amellyel országa egyik kulcsfontosságú iparágát alapozta meg, a németek technikai és kulturális önazonosságának részévé vált.

A gépkocsi a múlt század első évtizedeiben kezdte meg példa nélküli karrierjét, amely a közlekedés teljes megújulásához, következményeiben pedig új úttervezési és építési módszerekhez, és az emberek életmódjának gyökeres megváltozásához és a korábbinál mozgékonyabb társadalom kialakulásához vezetett. A közelmúltban replikákat gyártottak az első Benz-féle autókból, áruk - átszámítva - több mint 15 millió forint. A szabadalmat a mannheimi Technomuseum 2010-ben terjesztette fel az UNESCO felé, és 2011-ben vették fel a Világemlékezet Programba. Az első autó mai utódait Magyarországon is gyártják a kecskeméti Mercedes-Benz személygépkocsigyárban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek