5 bizarr természeti katasztrófa

2016. január 14. 08:41

Súlyos földrengések, pusztító hurrikánok, hatalmas árvizek, gyilkos aszályok – a természeti katasztrófák mindig is hozzátartoztak az emberiség történetéhez. Bár a tragédiák következményei általában nagyjából előre kalkulálhatóak voltak, néhány esetben előfordult, hogy a természeti csapások váratlan környezeti változásokat idéztek elő.

Korábban

Az év, amikor nem volt nyár

Az írott történelem legnagyobb vulkánkitörése 1815 áprilisában az indonéz Sumbawa szigetén zajlott le. A Tambora vulkán többnapos tombolása következtében tízezrek haltak meg. A katasztrófa súlyát mutatja, hogy az első kitörés robaját még a mintegy 1200 kilométerre fekvő Batáviában (a mai Jakarta) is észlelték, de a robbanásokat a brit kormányzó először csak ágyúdörgésnek vélte, és még egy hadihajót kiküldött a feltételezett kalózok leverésére. A második nagy kitörés alatt már 40 kilométeres magasságba szökött fel a hamufelhő. Míg a Vezúv i. sz. 79-es kitörésekor 3,54 köbkilométer vulkáni anyag került a felszínre, addig a Tambora esetében 110 köbkilométer.

A kataklizma során a levegőbe repülő vulkáni anyag komoly éghajlatváltozást okozott: a sztratoszférában egyfajta láthatatlan, a napsugárzást részben visszaverő felhő keletkezett, és a Föld átlaghőmérséklete mintegy fél fokkal csökkent. A vulkán térségében nem érett be időben a termés, és az indonéz szigetvilágban mintegy 70 ezren haltak meg éhínség és járványok következtében. Az indiai szubkontinensen még ennél is komolyabb pusztítást végeztek a vulkánkitörés által okozott aszályok és árvizek, amelyek a koleravírus egy új törzsének kifejlődését eredményezték, milliók halálát okozva ezzel. A szokatlanul hideg időjárás Amerikát és Európát is elérte. Az öreg kontinens történetébe az 1816-os, éhínségekkel és járványokkal (Magyarországon tífuszjárvány tört ki) tarkított esztendő egyenesen a nyárnélküli évként vonult be. A szokatlanul hideg időjárásnak mindazonáltal bizonyos tekintetben pozitív hatásai is voltak: mivel Mary Shelley nem tudta élvezni a nyári napsütést, így megírta a Frankensteint, és sokan úgy vélik, Karl Draist is a hideg időjárás – pontosabban a motiváció, hogy találjon egy alternatívát a lovakkal történő szállításra – inspirálta a bicikli ősének kifejlesztésére.

következő oldal 1 / 5