Brutálisan törte le a székelyek ellenállását Mária Terézia
2016. január 7. 09:45 MTI
A székelyek elleni 1764-es madéfalvi vérengzés 252. évfordulója előestéjén tartott megemlékezést a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szerda este a marosvásárhelyi kultúrpalotában.
Korábban
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a székely közgondolkozás átalakításának a szükségességét hangsúlyozta beszédében. Hibának tartotta, hogy a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséből, majd egyes táblák - hatósági megfélemlítés következtében történt - eltávolítása ügyéből a köztudat nem a bátrak helytállását, hanem a megfélemlítettek hátrálását jegyezte meg. "A közgondolkodásnak kell átalakulnia oly értelemben, hogy megértse mindenki, ezer bátor ember kevesebb veszélynek van kitéve, mint száz, tízezer pedig maga a biztos siker" - jelentette ki Izsák Balázs. Úgy vélte, "a múlt tanulságainak összegzése a jövő számára, maga a cselekvő gondolat, mely képes irányt szabni a történelemnek". Hangsúlyozta: a székelység számára Székelyföld területi autonómiája a közös szabadságeszmény.
Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke beszédében, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke pedig írásban elküldött üzenetében egyaránt arra emlékeztetett, hogy a madéfalvi vérengzést a székelyek tömeges elvándorlása követte. Mindketten megemlítették, hogy 1990 után is elindult a székelyek kivándorlása, melynek megállításához jogok kellenek a közösségnek. "Nem akarunk a világ migránsai lenni, idehaza keressük jogainkat" - fogalmazott Tőkés László. Biró Zsolt kijelentette: a székelység csak annyi jogot kér, amennyit az Európai Unió más közösségei, például az olaszországi Dél-Tirol osztrák lakosai élveznek. A két közösség közötti hasonlóság jeléül megemlítette: Dél-Tirol fővárosában, Bozenben a német ajkú lakosság, Székelyföld fővárosában, Marosvásárhelyen pedig a székelység került kisebbségbe.
Az 1764. január 7-i madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le. A támadás előzménye, hogy Mária Terézia császárnő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk, német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul támadtak Madéfalvára. A vérfürdőnek hivatalos jelentések szerint mintegy 200, más adatok 400 áldozata volt, köztük nők és gyermekek is, egy korabeli feljegyzés szerint "nem volt olyan nap, hogy valamelyik faluban ne temettek volna valakit". A támadás megtörte a székely ellenállást.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05