A kínai atombomba megalkotói előtt tisztelegnek

Ez az első alkalom, hogy e területek néhány élen járó kutatójának, tudósának neve nyilvánosságra kerül - közölte Cao Hsziao-je, a CAS főtitkár-helyettese. Emlékeztetett arra, hogy a Kína nemzeti erejét, még pontosabban tudományos és különösen védelmi képességeit jelentősen megnövelő úgynevezett "két bomba és egy műhold" projektben több mint 17 ezer kutatónak volt szerepe. "Hála nekik, Kína egyike a nukleáris és űrtechnológiával kapcsolatos területeken önálló ismeretekre szert tevő néhány államnak" - jegyezte meg Cao.

A múzeum a CAS egyetemének Peking külső - Huajzsou - kerületében található kampuszán, egy 1958-ban alapított, volt rakétakísérleti bázison kapott helyet. E helyen folytak földi kísérletei nagy hatótávolságú rakéták nagy energiájú folyékony hajtóanyagainak és hajtóműveinek. Kínában három éve jelentették be, hogy megnyitják a nyilvánosság előtt azt a sivatagi kísérleti telepet az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm területen, ahol több mint fél évszázaddal korábban megkezdték az ország első atombombájának kifejlesztését Mao Ce-tung államelnök utasítására. Az első kínai atombombát a Takla-Makán sivatag keleti részén elhelyezkedő Malan-bázis közelében robbantották fel helyi idő szerint 1964. október 16-án délután három órakor.

A kísérleti telep annak idején szovjet segítséggel épült, ahogyan a főváros közelében kialakított atomkutató központ is. Utóbbiban 1959 végén már több mint hatezren dolgoztak. Az uránkészletek feltárása és feldolgozása szintén szovjet segítséggel kezdődött meg. A két ország viszonya azonban az 1960-as években romlani kezdett, Nyikita Hruscsov szovjet pártvezető leállította a támogatást, a védelmi technológiák átadását és megkezdte szakértőinek kivonását. Kína folytatatta kutatásait, és végül sikerrel robbantotta fel első - 596-os kódnevű - atombombáját, s ezzel ötödikként feliratkozott az atomhatalmak sorába. Első hidrogénbombáját 1967-ben tesztelte. 1969. szeptember 29-ig összesen 10 bombát robbantott fel, s 1966 októberében kilőtte első atomrakétáját is. Az első kínai atombomba és az első hidrogénbomba egyik ismert kifejlesztője Csu Kuang-ja atomfizikus volt, aki 2011-ben hunyt el, 87 éves korában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel