Senki sem tudja megfejteni a középkori kardfelirat rejtélyét

Vajon egy mágikus varázsigéről van szó, amely a természetfeletti képességekkel ruházta fel a csata alatt a kard használóját? Talán egy áldásról van szó, vagy egyszerűen csak a készítőjének a bonyolult aláírása? Bár számos elmélet született már a betűk jelentésével kapcsolatban, valójában senki sem tudja, hogy mit takarhat a felirat. A tárgyat a British Museumban őrzik, jelenleg azonban – a Magna Carta elfogadásának 800. évfordulójára rendezett kiállítás részeként – a British Libraryben tekinthetik meg a látogatók. Az intézmény egy, a kardról szóló blogbejegyzéssel együtt  egy felhívást tetteó közzé a honlapján, amelyben arra buzdítja az olvasóit, hogy segítsenek a megfejthetetlennek tűnő kód feltörésében.

Számos kommentelő osztotta már meg gondolatait, egyikükről azonban kiderült, hogy a téma valódi szakértője. Az Utrechti Egyetemen középkortanulmányokból diplomát szerző Marc van Hasselt korábban tanulmányozott hasonló kardokat, amelyek elmondása szerint rendkívül „divatosnak” számítottak a 13. századi Európában. Találtak már hasonlókat többek között Lengyelországban, Franciaországban, Svédországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban is, így a Witham folyónál felfedezett kard egy „nagy nemzetközi család része” – számolt be róla a kutató. A British Library azóta van Hasselttől származó információkkal egészítette ki a blogposztot. 

2006-ban az Uppsalai Egyetem kutatói számos intézménnyel együttműködve elindították az ún. Fyris Swords Projectet, amelynek révén a kutatók igyekeztek minél több információt feltárni a kardokkal kapcsolatban. A szakértők kiderítették, hogy a Witham folyónál talált kardot Németországban, a fegyvergyártás korabeli központjában kovácsolták. A germán törzsi harcosok különböző feliratokat véstek a kardjaikba, baltáikba és páncéljaikba, hogy „mágikus erővel ruházzák fel azokat” – írták a projekt kutatói egy 2009-es tanulmányukban. A szakértők szerint elképzelhető, hogy a hagyomány a kereszténység idején is tovább élt, és hogy a feliratokkal Istent hívták segítségül, hogy támogatást és védelmet kapjanak tőle a csatákban.

A British Museum kutatói szerint a Witham folyónál talált kard valószínűleg egy gazdag harcos, feltehetően egy keresztes háborúkat is megjárt lovag vagy tehetős férfi tulajdonát képezte. A múzeum szakértői szerint a kard akár egy lovaggá ütési szertartás részét is képezhette, amelynek során az érintett harcos esküt tett az egyházra. A kutatók tehát nagyjából tisztában vannak vele, hogy a rejtélyes kardok miért voltak népszerűek a középkorban, és azt is meg lehet határozni, hogy kik használták a fegyvert, az azonban továbbra is rejtély marad, hogy mit rejtenek a feliratok.

Van Hasselt szerint nyilvánvaló, hogy latin rövidítéssel van dolgunk. Az első két betű valószínűleg a Nostrum Dominus (a mi Urunk),vagy a Nomine Domini (az Úr nevében) szavakat jelöli. Az „XOX” talán a szentháromságra utalhat, a felirat két végén található „+” jel pedig a keresztet szimbolizálhatja a Fyris Swords Project kutatói szerint. A szakértők szerint a feliratos kardokon bizonyosan nem rituális szövegek rövidített változatával van dolgunk. Mivel a kutatók már számtalan betűkombinációt fedeztek fel a fegyvereken, úgy vélik, a szövegek személyes üzeneteket hordozhatnak. A tulajdonos számára feltételezhetően annyira egyértelmű volt, hogy mit takarnak a betűk, hogy nem tartotta szükségesnek felfedni megfejtésüket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Biblia

• Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
• Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
• A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
• Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
• Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
• Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
• Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
• A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
• A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is