3000 éves műkincset mentett meg a magyar rendőrség

Az iroda februárban értesült arról a német társszervezetektől, hogy egy magyar nevű személy, magyarországi e-mail címről, jelentős régészeti leletet kínált országukban eladásra. A levélhez mellékletben csatolt fotón a későbbi nyomozás során előkerült szitula volt látható - mondta el Vukán Béla rendőr alezredes, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Műkincsvédelmi Alosztályának vezetője.

"A személy a levélben utalt arra, hogy fémdetektoros kutatás során találta meg a leletet, és mivel magyar vonatkozásai voltak az e-mailnek, joggal feltételezhettük, hogy a tárgy is magyarországi eredetű" - fejtette ki. A műkincs az orgazdaság megalapozott gyanúja miatt elrendelt nyomozás során került elő egy 43 éves debreceni férfinél tartott házkutatáskor. Az eljárás jelen állása szerint feltételezhető, hogy a férfi 2006 táján Hajdúböszörmény közelében találta meg és tulajdonította el a nagy jelentőségű, több mint 20 millió forintot érő bronzkori kincset.

Jelenleg a büntetőjogi felelősséget vizsgálják a nyomozók: egyrészt a lopás mint alapbűncselekmény körülményeit, valamint az orgazdaság, a régészeti lelet értékesítésének szándékát. Vukán Béla elmondta, mivel illegális műszeres kutatással ilyen komoly leletek is előkerülhetnek, ezért a hatóság kiemelten hangsúlyozza a régészeti leletek, a régészeti örökség veszélyeztetettségét és védelmének fontosságát.

"Ez a háromezer éves lelet a maga korában szintén egy rendkívüli jelentőségű edénykészlet része lehetett, szép állapotban, épen megmaradt, ezért különösen fontos volt számunkra, hogy megmentsük az illegális műkincskereskedelem szívóhatásától" - tette hozzá. A szitula készítése a késő bronzkor végére, i. e. 1050-950-re tehető. A madárbárka motívummal díszített, míves kidolgozású, jó állapotban lévő, nagyméretű bronztárgy a jelenlegi ismeretek alapján kapcsolatba hozható a Hajdúböszörmény határában, 1858-ban előkerült kincsegyüttessel.

Fullár Zoltán, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ régészeti szolgáltatási főosztály vezetője elmondta: azért fontos minden esetben, hogy egy leletanyag az adott országban kerüljön látótérbe, mert később, ha külföldre kerül, már nagyon nehezen bizonyítható az eredete. Mivel bronzkorra is jellemző, hogy nagy területeken relatív egységes volt a fémművesség, ezért egy tárgy esetében nehezen megállapítható a külföldre kerülése után, hogy a Kárpát-medencében, vagy azon kívül hol találták - tette hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?