Jóslásra használt ősi szentélyeket fedeztek fel Örményországban

A szakértők szerint valószínűleg helyi uralkodók, illetve vezetők jóslásra használták a szentélyeket. Minden egyes építményben volt egy terem, amely egy-egy hamuval, kerámiaedényekkel és egyéb formákkal teli agyagmedencét tartalmazott. A kutatók találtak agyagból készült bálványokat, pecséteket, tömjénezőt, valamint nagy mennyiségű, egytől egyig megjelölt állati csontot. A szertartások alkalmával az uralkodók és a jósok agyagmasszákat égettek el, közben pedig bort ittak, hogy "megtapasztalják a megváltozott tudatállapotot", magyarázta Adam Smith, a Cornell Egyetem kutatója az American Journal of Archaeology legújabb számában.

A gegharoti erőd az egyik legfontosabb erődítmény volt a korabeli Örményországban. „A szentélyek kora azt sugallja, hogy az erődépítés összehangolt folyamata része volt egy új politikai közösség megjelenésének, amely több fontosabb erődítményt is épített a térségben” - magyarázta Smith. A régész úgy véli, Gegharot egyfajta okkult központ volt az uralkodók szemében. „Szerintem ez egy vallási szekta központja lehetett, amely arra specializálódott, hogy a felemelkedő uralkodók igényeit kielégítse, s nekik szolgáljanak” - mondta a LiveScience-nek. Az i. e. 2. évezredben az írás még nem jelent meg ebben a térségben, így az uralkodók nevei sajnos ismeretlenek.

A régészeti bizonyítékok szerint háromféle módon jósoltak Gegharotban. Az egyik ilyen volt a csontokkal történő jóslás: szarvasmarha, juh és kecske könyökcsontjaival. A kocka alakú csontdarabok oldalain égésre utaló jelek, különböző karcolatok, színesre festett motívumok, illetve egyéb faragványok voltak láthatók. A jóslás maga pedig úgy működött, hogy a dobókockákhoz hasonló módon dobtak a csontokkal, s a különböző oldalaikon fekvő csontok állásából próbálták meg kiolvasni a jövőt. Az azonban sajnos nem ismert, hogy az egyes dobásoknak mi volt a jelentésük.

Az erőd keleti oldalán található szentélyben előkerült egy liszt őrlésére szolgáló eszköz, amelyet szintén jóslásra használtak. Mindezt azért gondolják a szakértők, mivel nem találtak a közelben kenyérsütésre alkalmas helyszínt, így valószínűleg nem pékek tulajdona volt. Az itt fellelt agyagmedencét akár kenyérkészítésre is használhatták volna, azonban a benne megtalált leletek nem erre engednek következtetni.

A szentélyek valószínűleg addig voltak használatban, amíg maguk az erődök is, miután lerombolták őket, lakói szétszéledtek. Az i. e. 2. évezredben a Dél-Kaukázusban számos regionális hatalom harcolt egymás ellen, a Gegharotot ellenőrzés alatt tartó közösség valószínűleg vesztesen került ki az egyik hatalmi harcból, ellenségei pedig felgyújtották az erődöt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére