Kossuth Lajos pénzügyminiszter szerződést köt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal önálló magyar bankjegy kibocsájtásáról

2004. május 21. 12:25

Az 1848 márciusi forradalom győzelme után Kossuth Lajos az első felelős kormány pénzügyminisztere 1848. június 17-én szerződést kötött a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal önálló magyar bankjegy kibocsátására. Augusztus 5-én jelentették be az ún. Kossuth-bankók első címletének, a kétforintosnak forgalomba hozatalát. A tényleges pénzforgalom augusztus 13-án indult.
Az összesen 12,5 millió forint értékű egy- és kétforintos bankjegy kibocsátásával a kormány a pénzintézetet bízta meg. A megállapodás szerint az állam letétbe helyezett 5 millió forint értékű nemesfémet az összesen 12,5 millió forint értékű bankjegy fedezeteként. A bank 1848. június 29-én tartott közgyűlésén Ürményi Ferenc elnök bejelentette: az intézet banjegykibocsátó bankká alakult át, ezzel önálló magyar jegybank jött létre. Az elnök lemondott tisztéről, helyére Valeró Antal nagykereskedőt választották meg, aki a bankkormányzói címet kapta. A bankjegynyomda felszerelésével és vezetésével a kormány Landerer Lajos nyomdászt bízta meg, aki a szükséges gépek többségét Angliából szerezte be. A pénzintézet 1848. augusztus 13-án hozta forgalomba az ún. Kossuth-bankók első címletét, a kétforintost. Ezt követte október 6-án az egyforintos bankó, Kossuth Lajos pénzügyminiszter aláírásával. Az országgyűlés újabb bankjegyek kibocsátására 1848. augusztus 26-án 61 millió forintot szavazott meg: a szeptember 1-jei keltezésű ötforintos szeptember 6-án, a százforintos november 7-én, a tízforintos papírpénzek pedig 1849. március 24-én kerültek forgalomba. Ezeknek azonban már nem volt nemesfém fedezetük, alapjukat csupán államhitel fedezte. Az értéktelenedés ellenére az 1848 nyarától kialakított pénzrendszer a magyar szabadságharc anyagi alapja maradhatott, az ország polgárai ugyanis bizalommal, a függetlenség jelképeként fogadták a Kossuth-bankókat. 1849 márciusától az újra osztrák kézre került területeken kivonták a forgalomból a Kossuth-bankókat, a szabadságharc leverése után pedig az ország több városában - így Pesten is - nyilvánosan elégették azokat. Az 1867-es kiegyezésig újra az Osztrák Nemzeti Bank által kibocsátott bankjegyek voltak érvényben.

Támogasd a szerkesztőségét!

1.000 Ft 9.000 Ft 19.000 Ft Egyéb

TÁMOGATÁS ÖSSZEGE:

Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"