4000 éves rézkoronát találtak Indiában
2015. január 15. 14:13
Az Indus-völgyi civilizáció korából származó leleteket, köztük egy egyedülálló, rézből készült koronát tártak fel régészek az észak-indiai Chandayanban.
Korábban
Idén augusztusban az észak-indiai Uttar Prades államban, Chandayanban indiai munkások egy emberi csontvázat fedeztek fel. A leletet megvizsgáló régészek egy 4000 éves koronát találtak a koponyára helyezve: a rézlemezhez két rézlevelet illesztettek, hozzá egy henger alakú karneolgyönggyel és egy fajansszal. A helyszínen előkerült egy díszes, karimás terrakotta tál, egy kisméretű edény, valamint egy parittya lövedék.
A lelőhelyet feltáró Archaeological Survey of India (ASI) szakemberei további csontokat (medencecsont, bal combcsont) találtak, valamint előkerültek a korona többi részei, néhány agyagcserép, illetve 21 agyagedény-maradvány. Mintegy 20 méterre, ugyanolyan mélyen a régészek állatcsontokat és még több agyagedényt fedeztek fel. Feltételezésük szerint az állatokat a koronával eltemetett személy temetési rítusa során áldozták fel. 45 méterre a temetkezéstől egy ősi lakóhely maradványai kerültek elő: a ház padlója, sárral tapasztott falak és az oszlopoknak ásott gödrök.
A karimás tálak, a karneol-és fajanszgyöngyök, illetve a parittya lövedékek a késő Indus-völgyi (más néven Harappa-) civilizáció tipikus leletei. Az indiai szubkontinens első, kizárólag régészeti emlékek alapján ismert kultúrája az Indus-völgyi civilizáció volt, amelynek fénykora i. e. 2500 és i. e. 1700 közé esett. A Harappa-kultúra ismerte ugyan az írást és számos lelet ránk maradt, azonban a szótagírással lejegyzett nyelvet máig sem sikerült megfejteni a kutatóknak, akik így a megmunkált gyöngyökből, a sok terrakottaszoborból és agyagedényből próbálják rekonstruálni a civilizáció társadalmi felépítését. Eddig több mint ezer települést találtak a nagy metropoliszoktól kezdve (Harappa, Mohendzsodáró) a kisméretű falvakig, ám csupán néhányat tártak fel közülük.
A Chandayanban felfedezett korona egyedülálló emléknek számít, ugyanis bár ezüstkoronát korábban már találtak az Indus-völgyi civilizáció korából, olyan, ami rézből készült volna, még sosem. A koronából ítélve viselője magas rangú személy, a falu törzsfőnöke vagy valamilyen más vezető lehetett. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: elképzelhető, hogy a koronának más funkciója volt, talán csak dekoratív célokat szolgált, így az elhunyt nem vezető volt, hanem egy olyan személy, aki szokatlan divatot követett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 20:20
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20