2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

4000 éves rézkoronát találtak Indiában

2015. január 15. 14:13

Az Indus-völgyi civilizáció korából származó leleteket, köztük egy egyedülálló, rézből készült koronát tártak fel régészek az észak-indiai Chandayanban.

Idén augusztusban az észak-indiai Uttar Prades államban, Chandayanban indiai munkások egy emberi csontvázat fedeztek fel. A leletet megvizsgáló régészek egy 4000 éves koronát találtak a koponyára helyezve: a rézlemezhez két rézlevelet illesztettek, hozzá egy henger alakú karneolgyönggyel és egy fajansszal. A helyszínen előkerült egy díszes, karimás terrakotta tál, egy kisméretű edény, valamint egy parittya lövedék.

A lelőhelyet feltáró Archaeological Survey of India (ASI) szakemberei további csontokat (medencecsont, bal combcsont) találtak, valamint előkerültek a korona többi részei, néhány agyagcserép, illetve 21 agyagedény-maradvány. Mintegy 20 méterre, ugyanolyan mélyen a régészek állatcsontokat és még több agyagedényt fedeztek fel. Feltételezésük szerint az állatokat a koronával eltemetett személy temetési rítusa során áldozták fel. 45 méterre a temetkezéstől egy ősi lakóhely maradványai kerültek elő: a ház padlója, sárral tapasztott falak és az oszlopoknak ásott gödrök.

A karimás tálak, a karneol-és fajanszgyöngyök, illetve a parittya lövedékek a késő Indus-völgyi (más néven Harappa-) civilizáció tipikus leletei. Az indiai szubkontinens első, kizárólag régészeti emlékek alapján ismert kultúrája az Indus-völgyi civilizáció volt, amelynek fénykora i. e. 2500 és i. e. 1700 közé esett. A Harappa-kultúra ismerte ugyan az írást és számos lelet ránk maradt, azonban a szótagírással lejegyzett nyelvet máig sem sikerült megfejteni a kutatóknak, akik így a megmunkált gyöngyökből, a sok terrakottaszoborból és agyagedényből próbálják rekonstruálni a civilizáció társadalmi felépítését. Eddig több mint ezer települést találtak a nagy metropoliszoktól kezdve (Harappa, Mohendzsodáró) a kisméretű falvakig, ám csupán néhányat tártak fel közülük.

A Chandayanban felfedezett korona egyedülálló emléknek számít, ugyanis bár ezüstkoronát korábban már találtak az Indus-völgyi civilizáció korából, olyan, ami rézből készült volna, még sosem. A koronából ítélve viselője magas rangú személy, a falu törzsfőnöke vagy valamilyen más vezető lehetett. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: elképzelhető, hogy a koronának más funkciója volt, talán csak dekoratív célokat szolgált, így az elhunyt nem vezető volt, hanem egy olyan személy, aki szokatlan divatot követett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár