Római kori templomot találtak Koszovóban
2014. szeptember 5. 13:19
Egy i.sz. 4. századból származó templom maradványait tárják fel török régészek a koszovói Pristina mellett.
Korábban
A keresztelőkápolna romjai a térség egyik legnagyobb és legjelentősebb római kori települése, a koszovói Ulpiana területén fekszik, néhány kilométerre az ország fővárosától, Pristinától. Ahogy azt a török szakértőcsapat vezetője, Haluk Çetinkaya (Mimar Sinan Egyetem) elárulta, a templomot az i.sz. negyedik század vége felé átépítették, röviddel azelőtt, hogy végleg lerombolták volna.
A koszovói Kulturális Minisztérium megbízásából dolgozó török és a koszovói szakemberek eddig nagyjából a terület egyharmadát tárták fel. Találtak 101 érmét, illetve maltert, ami azért érdekes, mert az 5. század első harmada után tiltották a kötőanyag használatát a templomok építésénél. Emiatt és az érméken található feliratok tanulmányozása után a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a szakrális épület az i.sz. 4. században épülhetett. A kápolna mellett egy temetőt is találtak, az itt feltárt csontvázak korát a kormeghatározó vizsgálatok az 5. századra tették.
Régészek szerint Ulpiana már az i.e. 7. században is lakott volt. A város kulturális értelemben rendkívüli jelentőséggel bír az albánok számára, mivel számos történész van azon a véleményen, hogy népük ebből a törzsből származik. A település azonban csak a rómaiak érkezésével vált várossá: a 4. században municípiumi ranggal jutalmazták, amely a második legfontosabb titulus volt a római városok körében.
A római uralom bukását követően Ulpiana is hanyatlásnak indult, 500 körül a gótok, majd később egy földrengés döntötte romba az egykoron virágzó települést. Justinianus császár később újraépíttette, de a hódító szlávok hamarosan véget vetettek a város másodvirágzásának. Területén először 1953-ban kezdődtek meg a szisztematikus feltárások, amelyek - megszakításokkal bár, de - a mai napig tartanak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap