Új szakaszába léphet Cervantes sírjának felkutatása
2014. június 10. 09:32 MTI
A talajradarral végzett kutatások után megkezdődhet azoknak a síroknak a feltárása egy 17. századi madridi kolostor templomában, amelyek egyikében a szakértők szerint a Don Quijote írója, Miguel de Cervantes nyugszik.
Csaknem négyszáz évvel Spanyolország legünnepeltebb írójának halála után egy régészekből és halottkémekből álló tudóscsoport áprilisban kezdett hozzá a spanyol főváros szívében fekvő vöröstéglás homlokzatú trinitárius rendhez tartozó templom talajradaros vizsgálatához.
A kutatócsoport Madridban hétfőn megtartott sajtóértekezletén elmondta, hogy a radaros vizsgálattal öt helyszínen találtak csontokat, de ezzel a módszerrel azt nem lehet kideríteni, hogy tartozhat-e vajon bármelyik az 1616-ban elhunyt Cervanteshez.
A csoport abban bízik, hogy a hamarosan megkezdődő feltárások során a fogazata és a katonaként őt ért három lövés nyomai alapján azonosítani tudják majd maradványait. A DNS-vizsgálat nem alkalmazható, mert a Cervantes-családból csupán az író fivérének, Rodrigónak él egy leszármazottja, és tizenkét nemzedék után csak minimális lehet a Cervantesszel közös DNS-e.
A radaros vizsgálat során kiderült, hogy a korábban véltnél több temetkezési hely volt a templomban, azonban a kripták felnyitása nélkül lehetetlen az író csontjainak azonosítása. "Továbbra is reméljük, hogy amennyiben Cervantes maradványait nem költöztették át máshová, akkor valahol ezen a helyen kell lenniük" - jelentette ki Francisco Etxeberria törvényszéki antropológus, a tudóscsoport tagja.
Luis Avial, a talajradaros vizsgálat vezetője elmondta, pontosan meghatározta, hogy hol kell folytatni a kutatást a maradványok után, amelyek ráillenek a Cervantesről szóló leírásra: egy ötven év fölötti férfi, sérült bal kézzel és mellkassal.
A kutatócsoport tagjai arról is beszámoltak, hogy tárgyalnak a katolikus egyházzal a kripták feltárásához szükséges engedély beszerzéséről. Fernando Prado történész a sajtótájékoztatón arról is beszélt: szeretné, ha Cervantes maradványainak megtalálása után hivatalos emlékhelyet lehetne felállítani, amely a turistákat és az irodalmi zarándokokat is vonzaná.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05