Lerombolnák a világhírű egyiptomi kolostort

Ahmed Ragáí Attija már be is adott egy erről szóló keresetet az egyik egyiptomi bíróságra. Ebben az áll, hogy a híres Szent Katalin kolostort le kell rombolni, az ortodox szerzeteseket pedig deportálni kell; közölte, hogy a szerzetesek a kolostornál görög zászlót húztak fel, a területet ellepték a külföldiek, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelent és sérti Egyiptom szuverenitását. A kolostor területén élő 37 szerzetes legtöbbje görög ortodox.

A tábornok az iszmailíjai közigazgatási bíróságon hetvenegy esetben kérvényezte eljárás indítását, amelyekkel a kolostorhoz tartozó számos templom, szerzeteslak, kert és egyéb látványosság elpusztítását akarja elérni. Mint elmondta, azokat 2006-ban, illegálisan építettek, így nem tekinthetők történelminek. A szerzetesek jogi képviselője azonban kijelentette: az egyiptomi régiségügyi minisztérium jóváhagyása nélkül egy falat sem festhetnek át, a szerzetesek pedig csak azért vannak ott, hogy védjék a kolostor.

A Szent Katalinról elnevezett épület a világ legrégebbi, mai napig működő keresztény kolostora. Az Egyiptomhoz tartozó Sínai-félsziget déli részén, a Sínai-hegy alatt, I. Justinianus bizánci császár (525-565) megrendelésére épült, ahol a Szentírás szerint Mózes megkapta a tízparancsolatot. Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő kolostor világhírű könyvtárában görög, arab, örmény, szír és héber nyelvű kódexeket, kéziratokat őriznek a korai időkből, de tekintélyes ikongyűjteménye is, amely tartalmazza a világ legrégebbi, enkausztikus technikával készült Krisztus-ábrázolást.

Tavaly júliusban az egyiptomi hatóságok elrendelték a kolostor ideiglenes bezárását, miután a hadsereg megbuktatta Mohamed Murszi egyiptomi elnököt, káoszba borítva az észak-afrikai országot, ami után bosszúhadjárat indult a keresztény templomok ellen. A sínai ortodox templom igazi turistaszenzáció, de mióta a kolostort bezárták, a külföldiek nemcsak az épületet kerülik el, hanem a terület névadó települését is. 

Attija a szerzeteseken túl a sivatagi kolostor környékén élő beduinokat is megrágalmazta, akik szerinte azáltal, hogy a "görög megszállókat" védelmezik, hazaárulókká váltak. A keresztény zarándokhelyet 1400 éve őrző beduinok egyik vezetője, Ahmed el-Dzsabáli sejk egy Kairóban tartott sajtótájékoztatón elutasította a vádakat, és hangsúlyozta: az el-Dzsabáli törzs sohasem engedné meg, hogy bárki megtámadja a kolostort vagy valamelyik másik épületet a környéken.

A felperesnek most bizonyítékot kell találnia állításának alátámasztására. Az Ahram Online angol nyelvű egyiptomi lap értesülése szerint a bíróság egy szakértőkből álló bizottságot kért fel az ügy tisztázására, amely azt hivatott eldönteni, hogy a kolostor valóban történelmi helynek számít-e. Az ügyben leghamarabb 2014 júniusában születhet döntés.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2021

• A táskák története
• Magyarországi népszámlálások 1920–1990 között
• Rákosi Mátyás népes családja
• A rock and roll rugói
• Hét pusztító fertőzés
• A művészet megszállottja: Peggy Guggenheim
  
• Magyar szülésznők szerveződése a századfordulón
• A „másik” Rajk
• A gyűjtögető Jan van der Heyden