Fallikus szimbólum volt a saláta Egyiptomban
2013. július 18. 13:06
Az ókori Egyiptomban i. e. 2000 körül a saláta nem egy népszerű előétel, hanem afrodiziákum és fallikus szimbólum volt, amely az egyiptomi termékenység istenét, Mint reprezentálta. A zöldségről úgy vélték, hogy az istenséget segítette tevékenysége végzésekor.
Korábban
A salátát évezredek óta fogyasztja az emberiség, az ókori egyiptomi sírfalakon már i. e. 2700 óta megtalálható a zöldség ábrázolása. Kétféle változata volt ismert: egyrészt a római, másrészt a görög Kos szigetéről származó saláta. Az ókori Egyiptomban a saláta i. e. 2000 körül nem egy népszerű előétel volt, hanem egy afrodiziákum, egy fallikus szimbólum, amely az egyiptomi termékenység istenét, Mint reprezentálta. (az még tisztázatlan, hogy az egyiptomi salátatermesztés megelőzte-e a kosit.) Az istent a falfestmények és a domborművek gyakran ábrázolták merev pénisszel, s az Edfu templomában lévő szövegek a legnagyobb szeretőként említik. A salátáról úgy vélték, hogy az istenséget segítette tevékenysége végzésekor.
Salima Ikram, a kairói Amerikai Egyetem egyiptológusa szerint, akinek egyik fő kutatási területe az ókori egyiptomi ételek, a Min-kultusz jelentős szerepet játszott a saláta kultúrtörténetében. „Az elmúlt háromezer évben Min szerepe folyamatosan változott, azonban személye mindig össze volt kötve a salátával” – így Ikram. „Az isten első ábrázolása i. e. 1980-1970-ből való, s I. Szenuszert karnaki fehér kápolnájában található” – tette hozzá.
Szüreti fesztivál a Medinet Habu-i templom falán
A II. Ramszesz Medinet Habu-i halotti templomában lévő (fentebb látható) ábrázolás Mint egy szüreti fesztiválon mutatja, középpontba helyezve az isten alakját, mögötte pedig a papok felvonulást tartanak egy kis salátakertben. Az istenséget gyakran egy piros szalaggal a homloka körül ábrázolják, amely a kutatók szerint a szexualitását jelképezi.

„Az egyik oka annak, hogy az ókori egyiptomiak összekapcsolták Mint a salátával, az az, hogy ha nem szedjük ki a földből a salátát, egy idő után a levelei közül egy magas és egyenes rész nő ki, ami nyilvánvaló fallikus szimbólum” – magyarázta a kutató. „A másik oka pedig, hogy ha letörjük egy levelét, tejszerű anyag folyik ki belőle, ami szintén egyértelmű motívum lehetett az egyiptomiaknak” – tette hozzá.
A termékenység istene, Min
A fáraók földjének lakói azonban máshogy használták fel a salátát, mint mi. A külső héjakat gyakran eltávolították kesernyés ízük miatt, s a zöldség általában nem az étkezés részét képezte. Megvárták, amíg magvadzik, s a magokat és a virágjait főzték bele a természetes olajokba, amelyeket később főzéshez, gyógyszerként és még a mumifikálás során is felhasználták. A salátaolajat mind a napig alkalmazzák a gyógyszeriparban, mivel hajnövesztő hatása van.
A görögök és a rómaiak később előételként kezdték el fogyasztani a leveles zöldséget, ugyanis a salátának étvágyfokozó hatást tulajdonítottak. A szokás Domitianus (i. sz. 81-96) uralma idején kezdett elterjedni. A salátát a rómaiak gyakran fogyasztották, hiszen úgy vélték, a zöldség segít az elalvásban. A történet egyébként úgy szól, hogy a római császár gyakran unszolta vendégeit, hogy előételként fogyasszanak egy kis zöldet is, nehogy hamar, még a vacsora vége előtt elálmosodjanak.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57
- A hatalmas érdeklődésre való tekintettel a Magyar Nemzeti Múzeum meghosszabbítja népszerű ékszerkiállítását 12:56
- Egy hároméves kislány találta meg a páratlan leletet 12:11
- Különleges kéziratokkal, levelekkel, fotókkal is bővül a Nádas Péter-gyűjtemény 11:30
- Miről mesél egy 1200 éves edény? 10:56