Az éj leple alatt bontották tovább a berlini falat

Az East Side Gallery elnevezésű, 1300 méteres falszakaszból egy négy méter hosszúságú darabot bontottak el szerdára virradóra a Spree folyó és a fal közötti területen - az egykori úgynevezett halálsávban - luxuslakásokat építő ingatlanfejlesztő cég megbízásából. A beruházó jogszerűen járt el, a munkálatot azonban szinte titokban és az éj leple alatt végezték el, a német főváros rendőri vezetése pedig egy csaknem 250 fős egységet vezényelt a helyszínre, mert arra lehetett számítani, hogy a berliniek tömegtüntetéssel tiltakoznak a falmaradvány bontása ellen.

Az ingatlanfejlesztő vállalat március elején fogott hozzá a festményekkel díszített világhírű falszakasz egy részének eltávolításához. Akkor több százan blokád alá vették az építési területet, és a munkálatok felfüggesztésére kényszerítették a beruházót. A két bontási akció következtében hatméteres rés tátong az East Side Gallery-n. Az ingatlanfejlesztő indoklása szerint a berlini fal leghosszabb megmaradt részének egységét csak ideiglenesen bontják meg, a művelet pedig elkerülhetetlen, mert máshogy nem lehet biztonságosan megközelíteni a területet, amelyen egy 63 méter magas toronyházat terveznek felépíteni.

A tiltakozás hatására a beruházó március elején tárgyalni kezdett a helyi kerületi önkormányzattal és a városvezetéssel. Sajtóértesülések szerint a cég lemondana az építkezésről az East Side Gallery-nél, ha a város felajánl cserébe egy hasonló fekvésű telket. Megfigyelők szerint a falbontás folytatása arra utal, hogy a több mint három hete tartó tárgyalások során nem sikerült megállapodásra jutni. Ugyanakkor szerdán az önkormányzat és a beruházó is azt közölte, hogy folytatódnak az egyeztetések.

Időközben az East Side Gallery-nél több tüntetést tartottak a beruházás ellen. Az ingatlanfejlesztő cég újabb akciója felháborodást keltett, és az ügy önkormányzati kezelését is egyre többen bírálják. A Mentsük meg az East Side Gallery-t nevű civil koalíció csütörtök délután ismét demonstrációt tartott a berlini városháza előtt.

Az egykori Nyugat-Berlin és Kelet-Berlin - az NDK fővárosa - közötti határt kijelölő építmény 1961 és 1989 között osztotta meg a várost. Lebontását évtizedekig követelték, és a rendszerváltás idején csaknem teljesen el is tüntették. A megmaradt falrészek időközben a berliniek büszkeségévé és a turistákat milliós nagyságrendben vonzó látványossággá váltak. A csaknem négy méter magas betonfalat díszítő graffitiket, festményeket több mint száz művész készítette.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai