2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nagy a csend Garibaldi sírja körül

2013. január 17. 14:17

Róma 2011-ben ünnepelte meg az olasz egység kikiáltásának 150. évfordulóját, az örömmámorba azonban nem kevés ellenérzés vegyült. Az ünnepségektől távolmaradó dél-tiroliak mellett a sajtó leginkább Garibaldi végső nyughelyéről cikkezett, ugyanis még mindig nem tudni pontosan, hogy tényleg Caprera szigetén van-e eltemetve az olasz egységért vörösingeseivel küzdő katona.

Az olasz Caprera szigetén eltemetett Giuseppe Garibaldit a tervek szerint a közeljövőben exhumálják, az Itáliát egységesítő vörösingesek vezérének leszármazottja ugyanis nem biztos abban, hogy ükapja az eredeti sírban nyugszik. „Szeptemberben kinyitjuk a sírt és megtudjuk, ükapám földi maradványai vannak-e még benne” – nyilatkozta a sajtónak még nyáron Anita Garibaldi, az önkéntes száműzetésbe Caprerára visszavonult és ott hetvenöt éves korában elhunyt Garibaldi leszármazottja, tervének megvalósulása azonban lassan halad.

Giuseppe Garibaldi 1807-ben született Nizzában. 1833-tól hajóskapitányként a Szárd-Piemonti királyság flottájában szolgált, de 1834-ben egy köztársaság-párti zendülésben való részvétele miatt halálra ítélték és menekülnie kellett. Hosszabb ideig Dél-Amerikában hadakozott, s elsajátította a később Európában sikerrel alkalmazott gerilla-hadviselést. Montevideóban megszervezte az Olasz légiót, ennek voltak tagjai az első vörösingesek.

Anita Garibaldi két éve sürgeti a toszkán szigeten lévő, egyszerű gránitlappal fedett sír kinyitását és a holttest exhumálását, amelyért még aláírásgyűjtést is indított. A holttest azonosításához szükséges DNS-vizsgálathoz a másik még élő ükunoka, Claudio Garibaldi ad mintát. Anita azt állítja, hogy Garibaldit akarata ellenére temették el. A vörösingesek vezére ugyanis azt kívánta, hogy égessék el a tengerre néző háza közelében és szórják szét hamvait Itália különböző részein. Az olasz hazafi azt is leírta, hogy szeretné, ha koporsóját felnyitnák, így arcát a nap felé tudja fordítani, az átlag olasz polgárok pedig elvihetik magukkal a hamvait és összekeverhetik a földdel, szimbolizálva ezzel az új, egyesített Olaszországot.

A sírt hivatalosan 1932-ben nyitották ki utoljára. „A jelen lévő apám szerint a sírban akkor még Garibaldi feküdt, de azóta a sírt többször kinyitották engedély nélkül” – hangoztatta az ükunoka. Anita Garibaldi szerint a parancsnok földi maradványai máshol lehetnek: a hölgy szerint elképzelhető, hogy Garibaldi néhány követője komolyan vette felettese utolsó parancsát. Az Anita által vezetett Giuseppe Garibaldi Alapítvány az olasz kormánynál kopogtat tervével, de a kulturális minisztérium új vezetése kevésbé elkötelezett a sír felnyittatása mellett, mint volt korábban, így egyelőre egy jó darabig biztosan nem kerül pont a hosszú ideje óta tartó vitára.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár