Hétköznapok Petrában
2012. november 8. 14:26
Régészek, diákok és önkéntesek vizsgálják a modern világ hét csodája közé választott jordániai romváros, Petra egykori lakóinak mindennapjait.
Korábban
Petra 262 kilométerre fekszik Ammantól, Jordánia fővárosától. Hajdanán a nabateusok birodalmának volt a fővárosa, fénykorában csaknem 30 ezren lakták, de a római időkben, a nabateusok i.sz. 106-os felkelésének leverése után is virágzott. Jelentőségét az adta, hogy egy jelentős karavántút mentén helyezkedett el, s a tömjén- illetve mirhakereskedelem egyik meghatározó szereplője lett. A sziklába faragott, lenyűgöző palota- és templomhomlokzatok mögött csak kőbe vájt, sötét terek vannak, rendeltetésük még ma is ismeretlen.
A várost az i.sz. 747-es földrengés súlyosan megrongálta, s attól fogva több mint ezer évig el volt szigetelve a világtól, mígnem a svájci Johann Ludwig Burchhardt 1812-ben újra felfedezte. Utolsó lakóit, a pásztorkodásból élő beduinokat a jordán kormány az 1980-as évek közepén átköltöztette egy szomszédos településre. A sziklaváros azóta kizárólag turistalátványosság, 2007-ben a modern világ hét csodája közé választották.
Tom Parker (Észak-karolinai Állami Egyetem) és Megan Perry (Kelet-karolinai Egyetem) vezetésével most régészek, diákok és önkéntesek végeznek kutatásokat a területen, Petra egykori lakóinak, a nabateusok mindennapjait kutatva. Jelenleg az Északi Gerinc mentén folynak az ásatások, ahol az ötven, sziklába vájt aknasírban talált emberi maradványokból próbálják összerakni a helyiekkel kapcsolatos, eddig meglehetősen hiányosnak mondható képünket.
Ugyan a temetkezési helyek nagy részét az ókori sírrablók alaposan felforgatták, a 2012 nyarán folyó ásatási szezon során három sírból is előkerültek emberi maradványok, agyagedények, üvegek, kerámiavázák, olajlámpák, parfümös üvegek és egyéb tárgyi leletek. A római kori (i.sz. 2-4. század) leletek közül leomlott falak és a hozzájuk kapcsolódó maradványok kerültek napvilágra; a kutatók ezekről úgy gondolják, hogy minden bizonnyal a Petrát i.sz. 363-ban sújtó földrengés során dőltek össze.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
- Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban
- „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.