100 éve érték el először a Déli-sarkot

A Déli-sark a Föld forgástengelyének az a pontja, ahol az a déli földtekén a felszínt metszi. Itt futnak össze a délkörök, innen minden irányban észak van, és azonos távolságban fekszik az Egyenlítő. A Déli-sark az Antarktika közepén, 2804 méter magasságban található, az éves középhőmérséklet itt -49 Celsius-fok. Az "igazi" Déli-sarkot csak egy tábla és cövek jelöli, fotózási célokra néhány méterrel arrébb egy oszlopon álló gömb szolgál.

A déli sarkkört 1772-ben a brit James Cook szelte át elsőként, magát az Antarktikát 1820 januárjában az orosz szolgálatban álló Fabian von Bellinghausen, a brit Edward Bransfield és az amerikai Nathaniel Palmer is megpillantotta; elsőként a következő évben az amerikai John Davis szállt ott partra.

A hatodik kontinensen 1898-ban telelt át először egy expedíció - igaz, nem önszántából, hanem mert hajója a jégbe fagyott. 1909-ben a brit Ernest Shackleton már csak 160 kilométerre volt a pólustól, amikor a szélsőséges körülmények miatt visszafordulásra kényszerült. Ugyanebben az évben az amerikai Robert Peary meghódította az Északi-sarkot, így szédületes versenyfutás kezdődött az utolsó "terra incognita", ismeretlen föld eléréséért.

A dicsőség végül minden idők legnagyobb sarkkutatójának, a norvég Roald Amundsennek adatott meg, aki először járt mindkét sarkon, és először hajózott végig az északkeleti és az északnyugati átjárón is. Amundsen eredetileg az Északi-sarkra készült, de Peary útjának hírére délnek vette az irányt. Ezt még legénységének is csak a nyílt tengeren árulta el, egyben szűkszavú táviratban tudatta döntését a vele egy időben partra szállt brit Robert Falcon Scott-tal.

A két vetélytárs látta egymás hajóját, amikor partra szálltak, és mindketten nagyjából egy időben, 1911 októberében indultak a végső rohamra. Amundsen és négy társa kutyaszánon, 52 kutyával a rövidebb, ám nehezebb, míg Scott a Shackleton által feltárt, de 110 kilométerrel hosszabb útvonalat választotta. Mint kiderült, Amundsen számított jobban, és ő volt a felkészültebb, ráadásul az időjárással is szerencsésebb volt. Menet közben élelmiszer- és tüzelőraktárakat létesített, majd a Központi-Antarktisz fennsíkjára feljutva - és a depókig vezető visszaúton is - a felesleges kutyák húsával táplálkoztak.

A Déli-sarkot 1911. december 14-én (egy hónappal Scotték előtt) érték el, és 99 nap, 2800 kilométer megtétele után 1912. január 25-én az expedíció minden tagja épségben érte el a bázist. Scotték sorsa tragikusan alakult: amikor iszonyatos szenvedések után 1912. január 18-án elérték a pólust, az Amundsen által kitűzött norvég zászló várta őket. Becsületből ők is kitűzték a brit lobogót, de a visszautat nem bírták, és alig 18 kilométerre raktáruktól odavesztek. A tetemek mellett feküdt Scott utolsó feljegyzése, amelyben a feleségemet szót özvegyemre javította... A dráma hatalmas feltűnést keltett - nagyobbat, mint Amundsenék sikere -, és Scotték halálukban is a Déli-sark hősei lettek.

A Déli-sarkot légi úton először 1929-ben érte el az amerikai Richard E. Byrd repülőgépe, az első transzantarktiszi expedíciót 1957-58-ban a brit Vivian Fuchs vezette.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. világháború

• A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
• Ördögként és szentként is emlegették a cári család kegyébe férkőző Raszputyint
• Az első világháború végén még a fegyverszünet aláírását követően is folytak harcok
• Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• A méhek támadása is hozzájárult a britek tangai vereségéhez