Pauer Gyula 1956-os kiállítása a Párizsi Magyar Intézetben
2011. november 6. 10:00 MTI
Pauer Gyula Kossuth- és Munkácsy-díjas képzőművész közéleti munkáiból nyílt két kiállítás a Párizsi Magyar Intézetben, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 55. évfordulója alkalmából.
Korábban
A földszinti kiállítótérben Budapest szétlövetése címmel egy eredetileg köztérre álmodott tárlat látható, amely az öt évvel ezelőtt a Nemzeti Galériában bemutatott anyagnak egy szűkebb változata.
A 16, úgynevezett "pszeudo márványsztélét" Pauer Gyula egy barátja apjának 1956-os fotói alapján készítette. Az ötven éven át egy szekrény mélyén őrzött, mintegy száz felvételből a képzőművész azokat a képeket választotta ki, amelyek olyan helyeket ábrázolnak, ahol maga is megfordult 15 évesen. Ezek alapján festette meg a budapesti látképeket egy-egy márványtáblára kifeszített vászonra.
A Budapest szétlövetését ábrázoló, kálváriára emlékeztető stációkon egyebek mellett a Corvin köz, az Akácfa utca, a Rókus-templom, a ledöntött Sztálin-szobor, a Magyar Rádió vagy a New York-palota épülete látható. A tárlatot Víg Mihály hangkörnyezete egészíti ki, amelyet korabeli slágerekből remixelt. A dalokat Darvas Ferenc zeneszerző gyűjtötte össze.
Az emeleti kiállítótérben Pszeudo címmel Pauer Gyulának a fényképezéssel kapcsolatos, elsősorban a rendszerváltás előtti közéleti munkái láthatók, amelyek miatt az 1970-es években a hivatalos művészetpolitika által tiltott művész lett - mondta Rauschenberger János, a tárlat kurátora, aki a Párizsi Fotóhónaphoz kapcsolódóan válogatott Pauer teljes életművéből. A hetvenes években a pszeudo egyfajta politikai kritikaként jelent meg, arra világított rá, hogy az uralkodó szocialista realizmus művészeti felfogásában minden hamis, manipulált, tehát pszeudo.
Láthatók egyebek mellett az 1978-ban megvalósított, de a hatóságok által azonnal megsemmisített monumentális szabadtéri alkotásról, a 131 feliratos táblából álló Tüntetőtábla erdőről készült fotók vagy a Vatikánnak ajándékozott 1991-es Torinói lepel szobor.
Pauer Gyula a nyolcvanas évek közepétől elsősorban látványtervezésével foglalkozik, nevéhez fűződik Tarr Béla több filmjének - amelyekben szerepelt is - díszletterve. A pénteken nyílt kiállítások partnere ezért a Pompidou Központ, amely a Párizsi Őszi Fesztivál kiemelt rendezvényeként november 29. és január 2. között nagyszabású retrospektív filmsorozattal tiszteleg Tarr Béla munkássága előtt.
A Pauer-tárlatok december 17-ig tekinthetők meg a Párizsi Magyar Intézetben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.