Kiállítás és könyv az Eötvös Collegiumról

Az Eötvös Collegium Ménesi úti palotáját éppen száz évvel ezelőtt, 1911. október 26-án avatták fel az alapítók. Itt nevelkedett a többi között Kodály Zoltán, Szabó Dezső, Horváth János és Gombocz Zoltán is, valamint számtalan művész, tudós és tudós tanár - fogalmazott Kiss Jenő akadémikus a Lustrum. Sollemnia aedificii a. D. MCMXI inaugurati című kötet bemutatójával egybekötött kiállításmegnyitón szerdán Budapesten.

Mint mondta, a könyvben az intézmény történetének négy szakasza különül el: az első a "ragyogó indulás" és "legendás múlt" időszaka, mely 1895-től 1949-ig tart. A második korszak a megszüntetés ideje 1949-től 1958-ig. A harmadik szakaszban indul, 1958-tól az immár "k-val írt" kollégiumban a szakkollégiumi képzés. A kiadvány az utolsó időszakot 1990-től mutatja be, ez Szijártó István igazgatósága alatt indult, és napjainkban is tart.

A több mint 1200 oldalas kötet tanulmányai az "egymásra rétegződés természetes logikáját követik", emellett köszöntőket és visszaemlékezéseket olvashatnak az érdeklődők. A tanulmányokat négy DVD melléklet egészíti ki.

A 2012 márciusáig látogatható kiállítás bemutatja egyebek mellett az Eötvös családot, az intézmény alapítását. Az első épületet fotódokumentációk és korabeli fotónagyítások, a Ménesi úti épületet Alpár Ignác és irodája tervei, valamint korabeli fotók segítségével ismertetik meg az érdeklődőkkel, akik korabeli plakátok, fotók és kiadványok révén a diákéletbe is betekintést nyerhetnek. A kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum és az ELTE Eötvös Collegium összefogásával, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatásával valósult meg.

Az eseményen a kötetről beszélt ifjabb Arató György, az EC történész műhely titkára, a kiállítást Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára, Mezey Barna, az ELTE rektora és Horváth László, az Eötvös Collegium igazgatója nyitotta meg.

Az 1895-ben alapított Eötvös József Collegium a báró Eötvös József által kidolgozott oktatási reform eredményeként jött létre a színvonalas tanárképzés intézményeként. Az intézményt Báró Eötvös József Collegiumnak 1848 közoktatásügyi miniszterének emlékére először az 1895 júliusában felterjesztett bizottsági javaslat nevezte. Az elmúlt év, azaz 2010 őszén, a collegisták beköltözésének centenáriumán nyitotta meg a Collegium a Lustrum-évet, majd októberben konferenciasorozattal tisztelegett a Collegium eszménye előtt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• Karrierje során számos álnevet viselt a rettegett Péter Gábor
• Arisztokratikus környezetben, Capri szigetén álmodozott a hatalomátvételről Lenin
• Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
• Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
• Négy amerikai elnökkel is találkozott az emigrációba kényszerült Varga Béla 
• Nemzetközi nyomásra enyhítették a kommunisták a Mindszenty bíboros elleni ítéletet
• Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 
• Abszurd részleteket is kikényszerítettek a vallatók a Rajk-per vádlottjaiból
• A Sztálin-szobor felállításának ürügyén pusztították el a kommunisták a Regnum Marianumot