Kannibálok éltek a középkori Mexikóban
2011. július 25. 17:13 MTI
Emberhúst fogyasztottak a háborúhoz és a földműveléshez kapcsolódó rítusaik során a 15. század közepén barlanglakásokban élő xixime indián törzs tagjai, derült ki mexikói antropológusok kutatásaiból.
Korábban
A négy éven át tartó vizsgálódás során a mexikói szakemberek negyven darab emberi csontot találtak a Durango hegységben lévő Maguey barlangban, mely az észak mexikói Nyugati-Sierra Madre hegyvonulatban 2600 méter magasan a tengerszint felett egy fenyőerdőben található a Pueblo Nuevó-i szurdoknál. A vágásokkal teli csontokon végzett vizsgálatok révén kiderült, hogy nagy részüket meg is főzték - adta közre nyilatkozatában a Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (NATI).
A törzs kannibalizmusát már az európai misszionáriusok és felfedezők által készített 17. századi feljegyzések is említik. Az ásatás 2007 májusában vette kezdetét, azután, hogy a Pueblo Nuevó-i szurdok közelében készített felvételeit egy amatőr fotós eljuttatta a NATI-hez. A vizsgálatok eredményeit július 21-én hozta nyilvánosságra José Luis Punzo, a kutatás vezető archeológusa a Paquimében rendezett XIV. Észak-mexikói Régészeti Konferencián. "A cél az, hogy minél többet megtudjunk az 1450 körül a térségben élt indián törzsekről."
A hittérítés során rengeteg információ elveszett, ezért homály fedte például azt is, hogy a xixime indiánok miért ettek emberhúst. A kutatások azonban választ adtak a kérdésre. A törzs kannibalizmusa minden valószínűség szerint a vetéssel, a kukoricatermeléssel és a vadászattal állt kapcsolatban. A kukorica betakarítása, valamint tradicionális ételük elkészítése után a xixime indiánok az év hátralevő részére háborúba vonultak. A nyertes csatákból ellenségeik tetemével tértek haza - magyarázta José Luis Punzo.
"Egy bonyolult rítus keretei között az egész falu részvételével elfogyasztották egy társukat, azzal a céllal, hogy birtokba vegyék annak lelkét. A fej és a kezek bírtak a legnagyobb értékkel" - tette hozzá a kutatás vezetője. Tehát míg saját társaikat megették a xixime indiánok, addig a legyőzötteknek csak a csontjait tárolták el, a bő kukoricatermésért végzett szertartásaikhoz.
A régészek arra utaló jeleket is találtak, hogy az indiánok a csaknem mínusz 30 fokos hegyi hideg ellen pulykatollal és emberi hajjal bélelt ruhadarabokat viseltek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- Három kráter őrzi a tragikusan elhunyt Apollo-1 legénység emlékét a Holdon
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap