Lakosságcserék a skanzenben
2011. július 11. 12:03 MTI
A történelem sodrában című tárlat a Baranya megyei Hidas történetén keresztül ábrázolja az 1941 és 1948 között lezajlott dél-dunántúli eseményeket. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállítását Balog Zoltán államtitkár nyitotta meg.
Korábban
A kiállítást bemutatva Vass Erika néprajzkutató, a kiállítás kurátora elmondta: a II. világháborút követő időszak egyik fontos, sokakat érintő eseménye volt a különböző népcsoportok politikai erőszakkal végrehajtott kitelepítései. A csehszlovákiai és lengyelországi németekhez hasonlóan a magyarországi németeket is kollektívan vonták felelősségre a háborúért, és jelentős részüket 1946 és1948 között Nyugat-, illetve Kelet-Németországba telepítették.
A bukovinai székelyeket még 1941-ben telepítették át jobb jövő reményében a Jugoszláviától akkor visszacsatolt Bácskába, ahonnan azonban 1944 őszén el kellett menekülniük. A székelyek és az 1947-48-ban Csehszlovákiából szintén a kollektív bűnösség elve alapján kitelepített felvidéki magyarok egy része Tolna és Baranya megyék korábban németek lakta településeire került. „A skanzen hidasi házában megnyíló új állandó kiállítás ennek a három népcsoportnak a történetét mutatja be”.
A hidasi ház az 1959-as állapotokat tükrözi, amikor már a kitelepített sváb család helyén egy bukovinai székely család él, és a gazdasági épületrész négy helyiségében létrehozott új kiállítási egység ennek a helyzetnek a megértéséhez ad történelmi hátteret. „A koncepció legfontosabb része volt, hogy egyéni sorsokon keresztül mutassuk be az 1940-es évek lakosságcseréjét és következményeit”.
A kiállításban többek között a skanzen munkatársai által készített interjúk láthatók, a kapcsolódó vagonban hanganyagok, családi levelek teszik plasztikussá a kényszerutazás keserveit. Buzás Miklós és Vass Erika rendezők kiemelt szerepet szántak a látogatókkal való párbeszédnek. Ezt szolgálja például az úgynevezett emlékfal is, ahová bárki felírhatja hasonló történetét, mert az egyik cél, hogy minél több személyes emlék legyen megismerhető.
Az átélhető történelmet segíti az az életrajzkártya, amelyet a látogató a belépéskor kap. Ennek segítségével járhatják végig a kiállítást, miközben fokozatosan feltárul egy ember élete, megismerhetővé válik a gazdálkodás, a táplálkozás, a lakáskultúra, a viselet és a nyelvhasználat, az utolsó rész pedig megmutatja, hogyan alakult a kártya szereplőjének sorsa.
Cseri Miklós főigazgató köszöntőjében többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen kiállítás létrehozása ma sem könnyű feladat, sok idős ember még most sem vállalta a beszélgetést, s ez arra mutat rá, hogy a görcsöket oldani kell.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
