Genetikai bizonyítékok árulkodnak a tízezer évvel ezelőtti rizsnemesítésről
2011. június 10. 09:52
A rizst először házasító földművesek tudatos válogatással nemesíthették a fontos táplálékforrásként szolgáló növényt, így az első "zöld forradalom" nem az 1960-as években, hanem 10 ezer évvel ezelőtt zajlott le - állítják japán genetikusok a Proceedings of the National Academy of Sciences oldalán publikált tanulmányukban.
Korábban
Az 1960-as évek folyamán lezajlott "forradalom" során a rizst egy SD1 nevű génmutáció felhasználásával nemesítették: mindez rövidebb szárat eredményezett, ami könnyebbé tette a rizsföldek művelését, valamint a kisebb példányok jobban ellenálltak az időjárás viszontagságainak, és a terméshozam is megnövekedett.
Macuoka Makotó, a Nagojai Egyetem növénygenetikusa és csapata most azt vizsgálta, hogy a huszadik századi rizstermelést forradalmasító mutációhoz hasonló genetikai változások milyen szerepet játszhattak az ázsiai népek fő élelemforrását jelentő növény első - tízezer évvel ezelőtti - nemesítésekor.
A háziasított rizsfélék az Oryza sativa fajhoz tartoznak, amelynek vadon termő őse a Oryza rufipogon. Az Oryza sativa két fő alfajjal rendelkezik: az egyik a rövid szemű japonica, amely főképp Japánban terem, a másik az indica, amelynek a termőterülete India, Délkelet-Ázsia és Dél-Kína. Ezen két alfaj genetikai elemzése során kimutattak egy, a huszadik századihoz hasonló, de annál ősibb mutációt, amelyet SD1-EQ-nak neveztek el.
További bizonyítékokat keresve a szakemberek megvizsgálták a két alfaj és a vadon élő ős változataiban az SD1-hez közel fekvő gének változatosságát, amiből a japán tudósok arra következtettek, hogy a japonica alfaj már az ősi időkben áteshetett a rizstermelés jövőjét meghatározó változáson.
A genetikusok valószínűsítik, hogy mind a japonica, mind az indica alfajokat más-más régióban domesztikálhatták. A 10 ezer évvel ezelőtti földművesek szándékosan kiválogathatták a természeti viszonyoknak jobban ellenálló és kevesebb munkát igénylő rövid szárral rendelkező példányokat, öntudatlanul meghatározva a mezőgazdaságilag használt rizstípusok evolúcióját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 2024.05.12.