Határozat az adai Damjanich-emlékműről
2011. április 21. 14:55 MTI
Határozatban ítélte el a vajdasági Ada képviselő-testülete a városban álló, és márciusban szerb tiltakozást kiváltó Damjanich-emlékművel kapcsolatos "mindennemű provokációt". Az egyik szerb képviselő továbbra is vitatja a szobor felállításának jogszerűségét - írja a Magyar Szó című délvidéki napilap.
Korábban
Csonka Áron, a képviselő-testület elnöke a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a szerdai közgyűlésen elfogadott záradékkal "valójában pontot tettünk mindazoknak a szerencsétlen eseményeknek a végére, amelyek a községünkben történtek". Szerinte bebizonyosodott, hogy az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban harcoló, a tizenhárom aradi vértanú közé tartozó Damjanich János domborművének felállításánál minden törvényesen történt. "Az egész dombormű felállítása a legjobb szándékkal indult" – tette hozzá.
Stanka Mihajlov, aki a Szerb Haladó Párt képviselője az adai közgyűlésben, ugyanakkor kitart amellett, hogy Damjanich János szobrának nincs helye Ada központjában, nem tekinti lezártnak az ügyet, és a szerbiai országos ügyészséghez, a vajdasági tartományi ombudsmanhoz, valamint a szerb kulturális minisztériumhoz kíván fordulni.
Az emlékművet alig egy hónapja, a március 15-i ünnepségek részeként avatták fel a Tisza-parti városban. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc szerb származású tábornokának emlékműve, Simó Ágoston keramikus művész alkotása, Ada testvérvárosa, Budakalász ajándéka. Az emlékmű felállítása ellen három szerb párt tiltakozott, arra hivatkozva, hogy Damjanich szerbellenes volt. A pártok az emlékmű eltávolítását követelték. Március 24-én fekete fóliával takarta le az emlékművet Milenko Jovanov és Branislav Ristivojevic, a Szerbiai Demokrata Párt két vajdasági tartományi tisztségviselője.
Pál Tibor délvidéki történész márciusban nyilatkozott az eset történelmi hátteréről a Magyar Szónak. Elmondta, hogy a szerb részről tapasztalható Damjanich-gyűlölet abból a neki tulajdonított, ám általa valójában bizonyítottan ki nem jelentett mondatból fakad, mely szerint minden szerbet ki kell irtani, ezért utolsónak ő fogja saját magát fejbe lőni. "Még ha mondott is volna ilyesmit, abból is az látszana, szerbnek vallotta magát. Mindez azonban tárgytalan, mert a történetírás bebizonyította, hogy e kijelentést utólag, valamikor a 19. század nyolcvanas éveiben adták a szájába" - mondta a történész.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- 2700 éves asszír istenszobor került elő az iraki sivatagból
- Római kori temető maradványaira bukkantak a Gázai övezetben
- Másfél millió élet egy döntetlenért: az iraki–iráni háború
- Rövid életű diplomáciai közeledést hozott Izrael és Egyiptom között Camp David
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap