2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Határozat az adai Damjanich-emlékműről

2011. április 21. 14:55 MTI

Határozatban ítélte el a vajdasági Ada képviselő-testülete a városban álló, és márciusban szerb tiltakozást kiváltó Damjanich-emlékművel kapcsolatos "mindennemű provokációt". Az egyik szerb képviselő továbbra is vitatja a szobor felállításának jogszerűségét - írja a Magyar Szó című délvidéki napilap.

Csonka Áron, a képviselő-testület elnöke a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a szerdai közgyűlésen elfogadott záradékkal "valójában pontot tettünk mindazoknak a szerencsétlen eseményeknek a végére, amelyek a községünkben történtek". Szerinte bebizonyosodott, hogy az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban harcoló, a tizenhárom aradi vértanú közé tartozó Damjanich János domborművének felállításánál minden törvényesen történt. "Az egész dombormű felállítása a legjobb szándékkal indult" – tette hozzá.

Stanka Mihajlov, aki a Szerb Haladó Párt képviselője az adai közgyűlésben, ugyanakkor kitart amellett, hogy Damjanich János szobrának nincs helye Ada központjában, nem tekinti lezártnak az ügyet, és a szerbiai országos ügyészséghez, a vajdasági tartományi ombudsmanhoz, valamint a szerb kulturális minisztériumhoz kíván fordulni.

Az emlékművet alig egy hónapja, a március 15-i ünnepségek részeként avatták fel a Tisza-parti városban. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc szerb származású tábornokának emlékműve, Simó Ágoston keramikus művész alkotása, Ada testvérvárosa, Budakalász ajándéka. Az emlékmű felállítása ellen három szerb párt tiltakozott, arra hivatkozva, hogy Damjanich szerbellenes volt. A pártok az emlékmű eltávolítását követelték. Március 24-én fekete fóliával takarta le az emlékművet Milenko Jovanov és Branislav Ristivojevic, a Szerbiai Demokrata Párt két vajdasági tartományi tisztségviselője.

Pál Tibor délvidéki történész márciusban nyilatkozott az eset történelmi hátteréről a Magyar Szónak. Elmondta, hogy a szerb részről tapasztalható Damjanich-gyűlölet abból a neki tulajdonított, ám általa valójában bizonyítottan ki nem jelentett mondatból fakad, mely szerint minden szerbet ki kell irtani, ezért utolsónak ő fogja saját magát fejbe lőni. "Még ha mondott is volna ilyesmit, abból is az látszana, szerbnek vallotta magát. Mindez azonban tárgytalan, mert a történetírás bebizonyította, hogy e kijelentést utólag, valamikor a 19. század nyolcvanas éveiben adták a szájába" - mondta a történész.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár