Új fényben India őskori múltja

A kutatók 3500 kvarcitból pattintott olyan kőeszközt fedeztek fel, amelyek az úgynevezett acheuli kultúrához köthetők. A paleolitikum alsó szakaszának műveltsége, amely az észak-franciaországi Saint-Acheul melletti lelőhely után kapta a nevét, három szakaszra bontható. Az elsőre nagyméretű, elnagyolt, mandula alakú szakócák és nagy szilánkeszközök, a másodikra ovális szakócák, a harmadikra kifinomult megmunkálású, háromszögletű, lándzsahegyszerű szakócák a jellemzők. E kultúra elterjedési területe Nyugat-Európa, Afrika, India, leletei elsősorban szabad ég alatti településekről, ritkábban barlangokból kerülnek elő.

"A sajátos stílusú, könnycseppszerű szakócák és 'kiélezett' kőfejszék készítői körülbelül 1,6 millió évvel ezelőtt jelentek meg Afrikában, majd 'hamarosan' felbukkantak Dél-Ázsiában: az eszközök legkevesebb 1,07 millió évesek, de akár 1,51 millió évesek is lehetnek" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Shánti Pappu indiai régész. Korábban a kutatók úgy vélték, hogy az őskori szerszámkészítők "mindössze" 500 ezer éve vettek irányt Dél-Ázsia felé.

A tudósok a kőeszközöket az acheuli kultúra termékének tekintik. Többségük úgy véli, hogy a kétmillió évvel ezelőtt megjelent Homo erectus (felegyenesedett ember) találmányai voltak e kőszerszámok. "Az acheuli szerszámkészítők teljesen bizonyosan jelen voltak Indiában egymillió évvel ezelőtt" - emelte ki Pappu.

Korábban India különböző részein kerültek elő ilyen kőeszközök, ám azokat nem sikerült pontosan datálni. "A leletek azt jelentik, hogy a korai emberfélék nem sokkal azután, hogy kifejlesztették az acheuli 'szerszámkészletet', útnak indultak Afrikából, és hatalmas földrajzi távolságokat tettek meg, míg eljutottak Ázsia déli részébe" - hangsúlyozta Michael Petraglia, az Oxfordi Egyetem Ázsiai Régészeti Központjának társigazgatója, aki nem volt részese a kutatásnak. Mint megjegyezte, a legfontosabb a leletek megbízható datálása, ám a kutatók két kormeghatározási módszert is alkalmaztak. "Biztos vagyok benne, hogy pontos a kormeghatározás" - mondta Petraglia.

Robin Dennell, a Sheffieldi Egyetem régészprofesszora szerint az indiai leletek datálása segít megfejteni a Kína déli részén talált 800 ezer kőeszközök rejtélyét is. Mint kifejtette, a kínai kőszerszámok készítői önállóan is "kifejleszthették" az eszközöket. Ám a most feltárt korábbi szerszámok azt a lehetőséget is felvetik, hogy a "technológia" Indiából terjedt át Kínába.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
• Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
• Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
• Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
• A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
• Így működött a kádári megtorló gépezet