Így sózták a halat a rómaiak

A települést görögök alapították az i.e. 4. században, s a Hemeroszkópion nevű városról Sztrabón (i.e. 64 - i.sz. 23) görög történetíró is említést tesz. A pun háborúk alatt a város Róma szövetségese volt, később Dianium néven a birodalom részévé vált. Az i.e. 1. században Quintus Sertorius római hadvezér haditengerészeti kikötőt létesíttetett a városban.

A tengerparton épült halfeldolgozó üzem a késő római korban, az i.sz. 4. vagy 5. században létesült. Közel volt Dianium főteréhez, a fórumhoz, vagyis a település szerkezete különbözött a klasszikus római kori városokétól, ahol a lakónegyedek elkülönültek az ipari létesítményektől. A létesítmény négy egymást követő nagy medencéből állt, amelyek falait habarcsba rakott, apróra tört kerámiával (opus signinum) "csempézték ki".

"A kis üzem több mint egy évezreden át üzemelt, azt tanúsítva, hogy a sózott hal milyen szerepet játszott a helybéli lakosság étrendjében és megélhetésében" - hangsúlyozta Josep A. Gisbert, a déniai önkormányzati régészeti osztály vezetője.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Anno

• A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
• Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
• Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
• Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona