Bronzkori sziklarajzokat találtak Norvégiában

„Úgy gondoljuk, hogy ezek érdekesek lehetnek az ország történelmi kontextusában” – nyilatkozta Anne Haug projektmenedzser a Nemzeti Történelem és Régészet Tudományos és Technológiai Múzeum archeológusai által felfedezett műalkotásokkal kapcsolatban. A Stjordalnál, Trondheim északi részénél történt ásatásokat egy közeli kavicsbánya terjeszkedése tette szükségessé. A régészek nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a helyszínnek, így mindössze három hétben állapították meg a munkálatokra fordítandó időt – akkor még fogalmuk sem volt, hogy a rutinásatások igazi szenzációval kecsegtetnek.

Először kiderült, hogy a síremléket építők egy már létező hegyet használtak kiindulópontként, így időt és energiát spóroltak meg, ráadásul a sír sokkal nagyobb lett. A kutatók a hamvasztásra utaló jelekből azt feltételezték, hogy nem véletlenül esett a választás a hegytetőre. A sírok alatt számos petroglifára bukkantak, köztük nyolc egyetlen talpat ábrázolt, keresztcsíkokkal díszítve, a délre pedig hajó- és csőrrajzok találhatók. A sziklarajzok az ún. dél-skandináviai mezőgazdasági rajzok típusába tartoznak, amelyek az i.e. 1800-500 közötti periódusból származnak, míg a sírok ennél korábbiak, a bronzkor és a vaskor közötti átmeneti időszakból valók.

„Ez egy nagyon különleges felfedezés, nem tudunk arról, hogy ehhez hasonló Trøndelag megyében lenne még valahol” – mondta el Haug. „A sírokat szándékosan építhették a petroglifák fölé, talán egy temetkezési rituálé részeként. A karakterek típusából arra következtettünk, hogy a műalkotások a bronzkorból, az i.e. 1800-500 közötti időszakból származnak. Hogy miért pont talpakat ábrázolnak a rajzok, az egyelőre rejtély. De ha a termékenységi kultusz szemüvegén interpretáljuk a műalkotásokat, akkor azt mondhatjuk, hogy a talpak Istent és hatalmát reprezentálják. Ez azt jelenti, hogy a hely egyszerre jeleníti meg az életet és a halált”- tette hozzá.

Haug szerint ehhez hasonló rajzok találhatók Østlandetben, ahol a bronzkori sírok közelében szintén talpformákat fedeztek fel. Az északi kultúrákban gyakran előfordul, hogy a temetkezési helyek összefonódnak a sziklaművészettel, mint például a világörökség részét képező Bohuslänban. Az egyelőre vita tárgyát képezi, hogy a sírok és a rajzok ideje megegyezik-e, erre a most folyó vizsgálatok adhatnak hamarosan választ – magyarázta Haug.

A tudósok eddig közel egy kilogramm égett csontot találtak, amely egy vagy több személytől származhat, de további radiokarbonos vizsgálatok kellenek ahhoz, hogy meg lehessen állapítani a személy(ek) korát és nemét. „Számos emberi fogat és bordát találtunk, valamint állati eredetű csontok is előkerültek, amely azt feltételezi, hogy azokat az elhunyt személy mellé temették” – így Haug.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült