A múlt ködébe vész a Sivatagi Vihar

A cél hat hét alatt teljesült: kiűzték Szaddám Huszein akkori iraki elnök csapatait a szomszédos Kuvaitból, ahonnan öt hónap megszállás után több ezer hadifoglyot és felbecsülhetetlen értékű javakat hurcoltak el, valamint hétszáz olajkutat gyújtottak fel a kivonulásra kényszerített katonák.

Az azóta eltelt két évtized szenvedései mára szinte homályba borították az akkori eseményeket: Irakban sem a sajtóban, sem kormányzati szinten nem emlékeztek meg az Egyesült Államok által vezetett hadműveletről, a hétköznapi embereknek pedig kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy a múlton merengjenek.

Bagdad központjában, a Tahrír térrel szomszédos kis piacon az egy cipőárus úgy fogalmazott, hogy már senki nem gondol az öbölháborúra. A 47 éves férfi elismeri, hogy nem felejtette el a húsz évvel ezelőtti januári légicsapásokat, hiszen három gyermekét karjaival átölelve próbálta megvédeni a haláltól. De "nem akarunk emlékezni erre háborúra, mert belefáradtunk a szenvedésbe" - mondta. Egy másik árus arról beszélt, hogy a "nagy tragédiák elfelejtetik a kisebbeket", s az iraki nép már csak annyit akar, hogy békében élhessen.

Az 1980-88-as iraki-iráni háborút még ki sem heverte az ország, de Szaddám 1990-ben elrendelte Kuvait lerohanását. Az iraki csapatok 1990. augusztus 2-án bevonultak a szomszédos országba, s emiatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa kemény szankciókkal sújtotta Bagdadot. E büntető intézkedések egy része azóta is érvényben van. Irak eddig mintegy 13 milliárd dolláros jóvátételt fizetett Kuvaitnak, de további 22 milliárddal még tartozik.

A Colin Powell tábornok, az amerikai vezérkari főnökök bizottságának akkori vezetője által megfogalmazott katonai doktrína alapján az Egyesült Államok szövetségeseivel elsöprő erejű katonai erőt vetett be. Félmillió katona részvételével egy hónapig tartó légicsapás-sorozat után mindössze 100 órás szárazföldi művelettel visszazavarták az iraki csapatokat a kuvaiti határok mögé. Történészek becslése szerint 130-180 ezer iraki vesztette életét a Sivatagi Vihar során.

Irak és Kuvait viszonyában csak 2003-ban indult el javulás. A Szaddám-rezsimet megbuktató amerikai invázió szárazföldi ugródeszkája Kuvait volt, s néhány évvel később Kuvait nagykövetséget nyitott Bagdadban. Irak csak tavaly követte a példát, de magas rangú vezetők, köztük az államfő többször is járt Kuvaitban.

Nasszer Mohamed asz-Szabah sejk személyében 1989 óta először a múlt héten tett látogatást kuvaiti miniszterelnök Bagdadban. Ezt számos kuvaiti a kétoldalú együttműködés új fejezetének tekinti. "Még mindig élénken él az emberek emlékezetében a Szaddám Huszein hadserege által okozott pusztítások emléke. De ez Szaddám bűne, ő pedig nincs többé, tehát jobb lesz, ha nemzeteink szoros kapcsolatot alakítanak ki" - mondta egy kuvaiti kereskedő.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"