Helyreállítják az ibériai kalifa középkori palotáját
2010. október 26. 09:04 BBC News
Száz éve kezdődött a 10. századi spanyol palotaváros, a Córdobához közeli Medina azahara feltárása, eddig azonban csak a terület tíz százalékát sikerült feltérképezniük a régészeknek.
Korábban
A város fölé magasodó palota látványával a kalifa alattvalóit és külföldi vendégeit akarta elkápráztatni – magyarázza Ramon Fernandez régész. „Mivel a palota öt kilométerre volt Córdobától, ez arra kényszerítette az előkelőségeket, hogy al-Andalúz politikai, kulturális és adminisztratív központjától távol tegyenek sétát. A kalifátus központja elképesztő látvánnyal bírt, fenn volt a hegyen, így messziről is látni lehetett. Ma nehéz ennek jelentőségét felfogni, de a 10. században ez volt a világ legnagyobb városa” – tette hozzá a szakember.
A költséges építőanyagokon – elefántcsont, márvány, gyöngy és arany – túl már a díszítés puszta mértéke is olyan hatást keltett, amely a művészeteket és a tervezést alapjaiban változtatta meg. Azzal, hogy a kalifa kijelentette: ő Észak-Afrika és az Ibériai-félsziget egyeduralkodója, s ezt kulturális értelemben is érvényre kívánta juttatni, forradalmasította az építészetet. Ezt Antonio Vallejo, az ásatások vezetője is elismerte, aki szerint a klasszikus andalúziai építészeti stílus Medina azahara-nál fejlődött ki. „Itt tört magának utat a belső kertes udvar és a mellékcsarnok, amely a mai építészeti megoldásoknál is tetten érhető” – fogalmazott Vallejo.
Körülbelül harminc évbe telt, mire a palota elkészült, ahol a 10. században mintegy kétszázezer ember élt. A kalifátus minden pontjáról hívtak építészeket, hogy megteremtsék annak a városnak az alapjait, amely modellként szolgált az olyan, később híressé vált iszlám művészi stílust képviselő épületeknek, mint a granadai Alhambra-palota.
Az új technológiai eszközök miatt aligha vehet újabb száz évet igénybe a 115 hektáron elhelyezkedő palota régészeti feltárása, amelyet egy modern eljárással sikerült vizuális formában is élete kelteni, így megtudhatjuk, hogyan zajlottak a mindennapok az „andalúziai stílust” megteremtő épületegyüttesben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20