A Neander-völgyiek mégsem készítettek ékszereket

A kutatásról az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában jelent meg tanulmány.

A franciaországi barlangban még 1959-ben fedeztek fel a régészek egy sor díszítményt és eszközt, beleértve olyan tárgyakat, amelyek primitív ékszereknek is tekinthetők. Valóságos kőkori "Tiffany" tárult az archeológusok elé.

A modern ember által készített eszközökhöz hasonló tárgyakat ugyanabban a rétegben fedezték fel, ahol a Neander-völgyi ember földi maradványait. Ez ritka párosításnak számít, hasonló leletegyüttes csupán egy másik franciaországi régészeti helyszínről, a Quincay-barlangból került elő. A tárgyaknak és a Neander-völgyi ember földi maradványainak előkerülése azonos rétegből arra enged következtetni, hogy az eszközöket, "csecsebecséket" az elhunytakkal együtt temették el, vagyis egyazon időszakból származnak.

Thomas Higham, az Oxfordi Egyetem kutatója megkísérelte a Neander-völgyi ember maradványaival együtt talált eszközök - hiénafogból készített függő, rénszarvascsontból faragott ár - korát meghatározni. Mint kiderült, a tárgyak némelyike "mindössze" 21-23 ezer éves, holott a Homo neanderthalensis körülbelül huszonötezer éve halt ki. "E tárgyak eredete két évtizede heves viták tárgyát képezi. Igen fontos kérdésről van szó, mivel összefügg a Neander-völgyi ember kognitív képességeivel" - magyarázta Thomas Higham.

Jean-Jacques Hublin, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet paleoantropológusa, aki nem volt részese a kutatásnak, óvatosságra int. Mint kifejtette, nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni, mivel igen kényes kérdésről van szó. A Neander-völgyi embert sokan mindmáig a modern embertől teljes mértékben különbözőnek tarják. Ugyanakkor egyre több a bizonyíték arra nézve, hogy igen hasonlatosak voltak: a Neander-völgyi ember is ugyanúgy volt képes alkalmazkodni, ugyanolyan invenciózus volt, mind a modern ember.

Jean-Jacques Hublin arra is kitért, hogy Thomas Higham kutatócsoportja nem tudta megállapítani a franciaországi barlangban talált Neander-völgyi csont- és fogmaradványok korát. Az elemzéshez szükséges csont- és fogminták a radiokarbonos kormeghatározás során megsemmisülnek, így előfordulhat, hogy a Neander-völgyi ember csontleletei ugyanabból az időszakból származnak, mint a vitatott tárgyi leletek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat