Demjanjuk egy másik táborban is őr lehetett

Mathias Meissner, a német szövetségi levéltár munkatársa a müncheni bíróságon a flossenbürgi táborból származó eredeti okmányokat mutatott be, amelyek szerint egy Demianiuk, illetve Demenjuk nevű férfi a láger őre volt 1943 októberében.

A nácik által a flossenbürgi őr részére kibocsátott személyazonossági szám megegyezett azzal az igazolványéval, amelyet a vád nyújtott be a Demjanjuk elleni perben; ez utóbbi, amelyen a több mint 28 ezer fogoly meggyilkolásában való részességgel vádolt ukrán férfi fényképe áll, a lengyelországi sobibóri haláltáborban elkövetett feltételezett cselekedeteire utal.

Bár Demjanjukot nem vádolják a flossenbürgi kényszermunkatáborban elkövetett semmilyen bűncselekménnyel, a Meissner által bemutatott okmányok alátámaszthatják, hogy Demjanjuk valóban lágerőr volt, és később vezényelték át Sobibórba. Az egykor Ohio államban élt autószerelőt azzal vádolják, hogy 28 060 fogoly meggyilkolásában volt részes a sobibóri haláltáborban. A 90 éves férfi tagadja a vádakat. A védelem szerint Demjanjuk szovjet katona volt, aki német fogságba esett, és őt is fogolyként küldték a táborba.

Meissner szerint a Demianiuk név két helyen is szerepelt az 1943 októberében a flossenbürgi tábor őreinek kiosztott fegyverek listáján. Egy másik, az őrök nevét tartalmazó névsorban Demenjuk név szerepel a náci személyazonosító száma mellett. Egy harmadik okirat szerint egy Diminiuk nevű, azonos személyazonosító számmal rendelkező férfit 1943 októberében vezényeltek szolgálatra Flossenbürgbe. Ulrich Busch védőügyvéd megkérdőjelezte az okiratok hitelességét, és közölte: Demjanjuk soha nem volt a flossenbürgi tábor őre.

A délkelet-németországi Flossenbürgben mintegy 100 ezer foglyot őriztek, közülük mintegy 30 ezren haltak meg gyilkosság vagy embertelen bánásmód következtében.

Demjanjukot kórházi ágyon tolták be a szerdai tárgyalásra, napszemüveget viselt, és szemmel láthatóan nem reagált a vallomásra. Demjanjukot 2009 májusában toloncolták ki az Egyesült Államokból Németországba. 1981-ben fosztották meg amerikai állampolgárságától, miután az amerikai igazságügy-minisztérium azzal gyanúsította meg, hogy ő volt a treblinkai haláltábor Rettegett Iván néven ismert őre. Kiadták Izraelnek, ahol 1988-ban bűnösnek találták, és halálra ítélték, majd öt évvel később felmentették, mert a bíróság szerint tévedés történt a személyazonosság megállapításakor.

A 2009 novemberében kezdődött müncheni perben szeptember 13-án tartják a következő tárgyalást.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"