A sosemvolt erényöv nyomában
2010. július 23. 17:26
Nem létezett erényöv a középkorban, és az ezzel kapcsolatos mítoszképzés is csak a 16. században kezdődött el - derül ki a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum legújabb kiállításán, amely ezen furcsa viseleti eszköz történetébe, és a vele kapcsolatos elképzelésekbe avat be.
Korábban
Az elképzelés valójában egy 18. századi mítoszon alapul, amely a 20. század végéig nemcsak a tudományos, és ismeretterjesztő irodalomban maradt fenn, hanem a nagyobb és kisebb múzeumok gyűjteményei is adatokat próbáltak szolgáltatni hozzá.
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum legújabb kiállításának megnyitóján az intézmény igazgatója, Varga Benedek a téma érdekességeit elemezve mesélt arról, hogy miként derült fény az 1990-es években ezen eszközök hamisságára, és a nagy nyugati múzeumok hogyan revideálták gyűjteményeiket, és vették ki az úgynevezett erényöveket az állandó kiállítások anyagaiból. Éppen ezért érdekes egy olyan tárlat, amely ezen tárgyakat mutatja be - fűzte tovább a történetet az igazgató, aki szerint a tárlókban látható tárgyak talán éppen attól érdekesek, hogy használatuk egész másként és egy egész más korban valósult meg, mint azt korábban hittük.
A középkorban használt erényövek mítosza a 16. században jelent meg: ezen mesei történeteket a háborúba induló lovagokról, és az asszonyaik derekára csattintott fémövekről valószínűleg mindenki ismeri. Nos, erényövek a korban nem léteztek: bár a képi és szöveges ábrázolások megemlékeznek róluk, a valóságban ezek szerzői sosem láttak ilyen szerkezeteket (ráadásul a korabeli technika nem tette volna lehetővé viselhető változataik elkészítését.)
Külön érdekesség, hogy az erényövek első, és tömeges használata a 19. században történt: az övek szerkezete egyre jobb lett, és az ötvöstechnika finomodásával egyre rafináltabb megoldásokat készítettek. Az öveket Angliában és Franciaországban divatlapok alapján választották a hölgyek, akik ezzel a nemi erőszaktól szerették volna megvédeni magukat. Nem lebecsülendő a korabeli morál sem: sokan erkölcsi zálogot láttak egy ilyen öv viselésében, amelynek eredetét a középkorra vetítették vissza.
A 19. századi erkölcsi nevelés alapeszközét is az erényövben látták: a kamaszfiúkat és kamaszlányokat ezzel tartották volna vissza az önkielégítéstől. A maszturbáció ugyanis a korabeli elképzelések szerint lelki betegségekhez vezethetett, így az erényöv az 1930-as évekig kiváló eszköz lehetett ennek megelőzésére.
Az erényöv valódi története így az elmúlt 500 év mentalitástörténetének, szexualitás-történetének, orvostörténetének és muzeológiájának torzításokkal, hamisításokkal és visszavetítésekkel gazdag láncolata, amely sokkal inkább a modern korról szól, pontosabban arról, hogy a modern kor a felvilágosodás századától kezdve hogyan akarta a középkor és a reneszánsz kultúráját szemlélni.
A kiállítás ennek az elképzelt középkori tárgynak hamisított múzeumi műtárgyakkal alátámasztott kivetítési kísérletét tárja a látogatók elé: a tárlat igényesen, erényöveket felvonultatva cáfol meg egy újabb mítoszt, egyben bemutatva az egy különös eszköz valódi történetét.
Megtekinthető: 2010. július 23 - október 24.
Helyszín: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, 1013 Budapest I., Apród utca 1-3.
Belépő: 500 Ft
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája tegnap
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 2024.05.06.
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét 2024.05.06.