Lekaszabolták az ellenzékieket az ónodi országgyűlésen
2010. június 2. 09:32
Az 1687. évi országgyűlésen a Buda visszavételéért hálás rendek elfogadták a Habsburg-ház örökös királyságát, melytől két évtizeddel később azonban megfosztották őket és kimondták annak első trónfosztását. Az egykori eseményeket és azok médiavisszhangját H. Németh István mutatta be a Magyar Országos Levéltár oldalán.
Korábban
Az országgyűlés összehívását a vármegyék részgyűlésein tapasztalható elégedetlenség is sürgette, amit elsősorban a már bevezetett intézkedések – adóztatás, rézpénz használatának kiterjesztése, kereskedelmi tevékenység korlátozása, állami kereskedelmi monopóliumok bevezetése, katonáskodó jobbágyság – okoztak. A vármegyei elégedetlenség az országgyűlésen véres jelenetbe torkollott, amikor a két Turóc megyei követ, Rakovszky Menyhért alispán és Okolicsányi Kristóf jegyző e tárgyban kifejtette véleményét, ami igen közel állt a haditerhek és a rézpénz okozta károk miatt elégedetlen megyei követek nézeteihez.
Rákóczi, elkeseredett válaszát követően, el akarta hagyni az ülés helyszínét, amikor a kétségbeesett Bercsényi Miklós, majd Károlyi Sándor kardot rántottak, és többekkel együtt megsebesítették a két küldöttet. Rakovszky belehalt sérüléseibe, a súlyosan sérült Okolicsányit pedig halálra ítélték. Az ellenzéki vármegyét megbüntették, több turóci nemest elfogattak, a vármegye pecsétjét összetörték, zászlaját szétszaggatták.
A reformokat szentesítő törvénycikkeket a követek nem viták nélkül, de immáron elfogadták. Megszavazták az új adó rendjét, ami az adózás alapjává a jövedelmet és nem a jobbágyportán alapuló jobbágytelki egységet tette. Adózás alá vonták így azokat a jövedelmeket is, amelyek addig nem tartoztak ide, mint például a jobbágytelken kívül eső irtványföldeket, az állatállományt, a zselléreket és szolgákat.

A legnagyobb felzúdulást kiváltó rézpénz ügyében úgy döntöttek, hogy devalválják a pénzt, csökkentik a forgalomban lévő érmék számát, de használatukat kiszélesítik és még zálogbirtokok kiváltására is engedélyezik. Szabályozták a kerületi ítélőtáblák működését. A hadügy területén is alapvető szervezési eredményeket sikerült elérni. Ezen az országgyűlésen fogadták el az egységes hadiszabályzatot, ami Rákóczi államának hadszervezetének reformját fejezte be, egyben elméletileg megteremtette a modern magyar haderő alapjait.
Az 1707. június 13-i ülésen Rákóczi előterjesztését követően Bercsényi Miklós szólalt fel a Habsburg-ház trónfosztásával kapcsolatban, amiben a béketárgyalások sikertelenségére és az elszakadással járó külpolitikai előnyökre hivatkozva támogatta az előterjesztést. Beszédét a híres „Eb ura fakó!” szavakkal fejezte be. A rendek a lelkesítő beszéd hatására egyhangúan mondták ki a Habsburg-háztól való elszakadást, miután véleményük szerint „József is nem királyi guberniumbeli, hanem valósággal tyrannusi successiót [örökösödést], minthogy nem választatott, hanem az atyjától erőszakosan belétaszítatott, követelhet méltán magának.”
Az országgyűlés e törvénycikke Európa-szerte feltűnést keltett, aminek gyors elterjedéséhez a kor által kínált „médiaeszköz”, a röplap járult hozzá. Rákóczi, de a bécsi udvar és az udvarhű magyar arisztokrácia is élt ezzel a lehetőséggel. A mellékelt forrás I. József eredeti aláírásával megerősített nyomtatott röplapját – amely a trónfosztást érvénytelenítette – és a korszak egyik legjelentősebb magyar politikusa, Esterházy Pál nádor által e témában összeállított téziseket tartalmazza. Az Esterházy által összeállított érvrendszer utolsó lapja a Habsburg oldalon állók névsora, ami jól érzékelteti, hogy az ország csak részben csatlakozott Rákóczihoz.
A magyar politikai elit legnagyobb része ugyanis – a főpapság, a főnemesség és a szabad királyi városok jelentős része – szinte teljesen a Habsburg uralkodók hűségén maradt. Támogatásuk nélkül Rákóczi önálló magyar királyságot nem hozhatott létre. Érthető tehát, ha az 1708. évi trencséni vereség, valamint a meg nem szűnő katonai-gazdasági problémák a függetlenségi harc elvesztéséhez és a magyar érdekeket a lehetőségekhez képest leginkább szemmel tartó szatmári békéhez vezettek.
A teljes cikk a levéltár oldalán
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Biblia
- Hová tűnt a frigyláda? – Máig keresik a Tízparancsolatot is őrző szövetség ládáját
- A középkori számítások szerint ma van a teremtés napja
- A karácsonyi ünnepkör végét jelzi vízkereszt napja
- Valóban karácsonykor született Jézus?
- Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
- Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
- A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
- Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap