Újraírják a Húsvét-sziget szobrainak történetét
2010. május 14. 10:50
A legújabb ásatásokkal egy ötven éve széles körben is elfogadott elméletet cáfoltak meg a régészek: Heyerdahl ötletének elvetése után azonban fogalmunk sincs, hogy miként állíthatták a hatalmas szobrokat.
Korábban
A Húsvét-szigeten egy 800 éves úthálózat található, amely a szobrokat, és a kőbányákat köti össze. 1958-ban Thor Heyerdahl állt elő azzal az elmélettel, hogy ezeket a polinézek azért építették, hogy szobraikat mindenhová eljuttathassák, és ezt igazolják az utak mellett hagyott moaik is. A University College London (UCL) és a Manchesteri Egyetem régészei közös kutatásaik során (amelyekről itt is olvashatunk) azonban bebizonyították, hogy ez az elmélet több ponton téved.
A sziget geofizikai felmérése ugyanis egy korábbi, 1914-ben Katherine Routledge által már hangoztatott elméletet támaszt alá, miszerint az utak elsősorban ceremoniális célokat szolgáltak. A Rano Raraku vulkanikus kúp eszerint nem csak egy kőfejtő volt, hanem a helyiek szerint az alvilág bejárata is innen nyílt, és egyben ez volt a sziget szakrális középpontja is. Ezt igazolja az is, hogy minél közelebb kerülünk a vulkánhoz, annál több szobor áll az utak mentén.

Az ásatások emellett arra is rávilágítottak, hogy az utakon fizikailag lehetetlen lett volna bármilyen hasonló szobrot szállítani és felállítani. Ráadásul a kutatók szerint sok mindent már Heyerdahl is felfedezett: ő azonban annyira meg volt győződve a szállítási teóriáról, hogy más bizonyítékokkal egyáltalán nem foglalkozott.
A végeredmény így nem túl optimista: továbbra sem tudunk semmit arról, hogy miként faragták ki és állították fel a szobrokat.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap