Kínai katasztrófák az áradásoktól a homokviharokig

A Sárga folyó 1048 és 1128 közötti áradásai hosszú ideig tartó környezeti károkat okoztak Kína északi részén – mutatta be Ling Csang. A Harvard Journal of Asiatic Studies című szakfolyóiratban hamarosan megjelenő, "Changing with the Yellow River: An Environmental History of Hebei, 1048-1128" című tanulmány az egykori események felvázolása mellett azt is ismerteti, hogy a Szong-dinasztia miként reagált a katasztrofális helyzetre.

A Hopej régiót az első árvíz 1048-ban sújtotta, majd a következő nyolcvan évben kétévente öntött ki a folyó. A katasztrófasorozat miatt a helyiek elvándoroltak a térségből, a folyó északi részén található mezőgazdasági területek pedig teljesen tönkrementek. Az árvizek következtében a folyómeder is északabbra tolódott, és a térség mocsarassá válása hajózhatatlanná tette a régiót. A kortárs szerzők szerint az áradások során a lakosság 80-90 százaléka halt meg.

A kormányzat megpróbálta megakadályozni ezt a folyamatot, ám a kortársak kritikái alapján valószínűnek tűnik, hogy több esetben még rontottak is a helyzeten. Az intézkedések több esetben a mai környezetkárosító kínai kormányzati logikát vetítik előre: a folyópartokat ugyanis főként fával, bambusszal, kővel és földdel erősítették volna meg, ehhez viszont a környező térség minden erdejét ki kellett vágni. Az elsivatagosodás már alig pár év múlva éreztette hatását, és mára a térségben már nem ritkák a homokviharok sem.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe