Sorozatgyilkosok alapították a brit nőgyógyászatot

Az orvostudomány óriásai, és egyben a női szülésgondozás pionírjai voltak, akik nevéhez a modern brit szülészet és nőgyógyászat megalapítása fűződik: William Hunter és William Smellie a mai napig, 250 évvel egykori eredményeik után is nagy megbecsülésnek örvendenek az orvosok között, ahogy annak örvendtek a 18. században, amikor a gazdag és tehetős London szinte minden tagja ismerte őket.

Egy, a Journal of the Royal Society of Medicine (JRSM) legújabb számában megjelent tanulmány azonban megkérdőjelezi mindezt. A szerző, Don Shelton szerint a két férfi sorozatgyilkosként is tevékenykedhetett - a terhességük különböző fázisaiban járó nőket azért ölték szisztematikusan halomra, hogy később kutatási céllal felboncolhassák azok holttestét. A szakember szerint a két orvos együttesen több gyilkosságot követett el, mint Burke és Hare duója illetve Hasfelmetsző Jack, együttesen.

A kutatás szerint a duó lelkén legalább 35-40 terhes nő, illetve azok meg nem született gyermekének halála szárad. Leginkább kedvelt célpontjaik a vidéktől jött fiatal lányok voltak, akik egy részének amúgy is nyoma veszett a nagyvárosban. A külön, és segédekkel tevékenykedő orvosok lehetnek a felelősek az 1749 és 1755 közötti gyilkosságsorozatért, és az ő nevükhöz köthető az 1764 és 1774 közötti hullám is. A szünet oka az lehet, hogy 1755-ben a nagyközönség is megsejtett valamit, és egyre több kérdést tettek fel Smellie-nek azzal kapcsolatban, hogy honnan származnak a hullák, amiket vizsgálataikhoz felhasználtak. A két férfi ekkor a pertől és kivégzésüktől tartva leállt az öldöklésekkel, és magas rangú kapcsolataikat felhasználva megúsztak mindennemű hivatalos kutakodást.

A gyilkosságok "beváltak": hihetetlen eredményeket értek el mind az orvostudomány, mind az emberi anatómia korábban ismeretlen területein. Egyes esetekben brutálisak voltak: a kába, ám még élő áldozatokon kísérletezték ki a császármetszési technikákat, hogy azzal később minél kevesebb kárt okozzanak a babáknak.

Shelton tanulmányozta az orvosok anatómiai atlaszait is, amikből a gyilkosságoknak megfelelően rajzolódnak ki az újabb és újabb feljegyzések és felfedezések. A kutató szerint egyértelmű, hogy a két orvos annak ellenére sem juthatott másként ennyi friss holttesthez, hogy a korban a halandóság igen magas volt, különösképp a higiénikusnak kevéssé mondható Londonban.

Az angol orvostársadalmat megdöbbentette és sokkolta az elmélet, és bár szerintük mindez akár igaz is lehet, legtöbbjük szerint hőseik sosem követhettek el hasonló dolgokat. Anthony Kenny, a Királyi Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet kurátora úgy véli: mivel a nőket sosem vizsgálták meg, illetve ezek leírásait nem hagyták az utókorra, így nem tudhatjuk, hogy tényleg megölték-e őket.

Mások szerint a kutatás nagyon izgalmas kérdéseket vet fel a kor orvostudományi vívmányaival kapcsolatban, és további vizsgálatoknak kell majd feltárnia a valóságot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
• Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
• 10 tény a berlini falról